Azért aki odafigyel, rájöhet, hogy 1998-ban milyen sportot űztem a zenéim szétbombázására: ha találtam egy pillanatig akár élethűnek hihető hangszínt, akkor azzal mindenképpen úgy kellett játszanom, ahogy azt a valóságban nem is lehet. Lebuktatósdi.
Túl sok a szakember, és túl kevés a művész. Előbbiek működtetik a világot, utóbbiak elviselhetőbbé teszik. Az életem működtetéséért én is szaktudást viszek a vásárra, szabadidőmben azonban igyekszem szebbé tenni az életem: zenélek.