Túl sok a szakember, és túl kevés a művész. Előbbiek működtetik a világot, utóbbiak elviselhetőbbé teszik. Az életem működtetéséért én is szaktudást viszek a vásárra, szabadidőmben azonban igyekszem szebbé tenni az életem: zenélek.
Ezt a zenét el tudom képzelni egy olyan számítógépjáték alatt, amiben menni kell egy figurával, felvenni dolgokat és utána lerakni őket, közben esetleg néhány nem halálos szörnyet kicselezni… Impossible Mission, Flashback. Vagy valami Atomix szerű logikai játék alá.
Tangerine, azaz mandarin. Szokatlanul hamar letört törekvésem, hogy gyümölcsök és zöldségek neveit kombinálom mértani alakzatokkal, és ez adja majd a számok címeit. Ez az első 2008-ban befejezett számaim egyik, érdekes kalandozás az arcade “tárgyakat felszedős” Nintendo játékzene, japán pop és jungle világába, bármilyen keverék is született belőle, biztos, hogy van benne sárgarépa.
A filmzenét azért pipáltam be, mert ha a lassabb részekből loopot csinálunk, akkor pornó alatt pl. órákig szólhat. Amúgy az idei zenéim közül ez került át leghamarabb a “már nem tetszik” kategóriába.