Bréking: jó hír, hogy december után most júliusban ismét futok egy kört az élő dobos, élő basszusos zenéléssel, meglátjuk, most mi jön ki belőle. Van egy zenekar álmom, jó lenne majdnem megcsinálni, de helyette valami teljesen mást találni, aminek jobban örülök

Sok minden hatott rám az elmúlt néhány napban, egyrészt elmúltam 30, másrészt több lett a munkám és a szabadidőm is egyszerre – ezt a paradoxont egy vizsgaidőszak lezárása magyarázza. Hallgattam 1-2 régi jó zenét, és tegnap hallgattam egy újat is, amit különösen élveztem. És azt hiszem, még történtek, történnek ennél komolyabb dolgok is így 2009. február elején.

Ez ta zenét úgy képzelem, akkor okozna több örömet, ha egy MC énekelgetne kicsit reggae-s hangon, a Thievery Corporation hangulatát idézve. Van a fejemben két sor, de sajnos egy első és egy negyedik. Nem áll össze. Még nem állunk össze. Mééééég.

A hegedűminta is gyakorlás igazából, egy balkáni dallamot vágtam fel 16 szeletre, és raktam össze más sorrendben, ami hallatszik is, és szerintem nem baj, csak egy kicsit elöl van. Van még hova fejlődni, a napokban valaki azt mondta, hogy kicsit “műanyag” a zeném, és próbálom megérteni, mit lehetne ezzel kezdeni, ugyanis az én bajom is nagyjából ez vele, csak úgy mondom, nem elég organikus, és muszáj foglalkozni a keveréssel, nem lehet csak a zenével foglalkozni.

Lehet, hogy a zeneszerzős blogom egy kicsit tanulós bloggá fog alakulni egy időre, hasznos volna, ha értelmetlennek látszó félperces darabokkal próbálkoznék, és a következő néhány hónapban nem a zene, hanem az effektek kötnének le. 15 éves hiányosságot pótolnék.

Voltam ma Dunaújvárosban,  elvittem az említett gépet, és a volt zenész- és egyébiránt jelenlegi munka-kollégámnak az Ableton Live és úgy általában a számítógépes zeneszerzés általam ismert fortélyait ecseteltem. Evil nem billentyűs, úgyhogy amit összeraktunk “tanulás” címén, abban 3 akkord van tőlem, meg a dobok, a többi a gitárjaiból és saját effektjeiből szól.

Tetszik ez a zene, hiányzik erről is egy ének, de az “organikus hangzás”, amit annyira hiányolok a saját munkámból, ebben a gitárok miatt ott van. És olyan “élő zenekaros” hangulata van. Nem a srácnál voltunk, hanem lementünk a próbaterembe, ami 8-10 éve még stúdió volt, úgyhogy elég jó a berendezés, nem beszélve a hangszer kavalkádról. Nyáron kicsit meleg, de tökéletes kis kuckó és bűnbarlang.

A további értelme és érdekessége, hogy nyáron vettem egy M-Audio Axiom 49 MIDI billentyűt, amin rengeteg kontroller van, ezzel és az Ableton Live zeneszerző programmal együtt néhány ütemből olyan live actet le lehet vágni, hogy tényleg csak a fantázia szab neki korlátot – ami esetemben még sokéves gyakorlatom ellenére is komoly korlát Na mindegy, ez az első olyan szám, amiben a billentyűről kapcsolgattam ki-be az egyes sávokat, A, B és C változatokat, és rögzítettem az eredményt.

Nem lehetetlen, hogy ebből még kialakul pár hónap múlva valami, ha letisztul a fejemben, mit lehetne még kezdeni vele.

Aztán tettem még egy próbát, és az X tengely mentén valahol Marcus Miller billentyűsei és Joe Zawinul között, de persze az Y tengely mentén jóval lejjebb megfestettem egy kis jazz billentyűvel, ez a 45-ös: