Na ez érdekes teremtmény. Nem tudtam először, mit kezdjek vele. Végül is a Vázlat 44-45-46 ugyanaz az alap. A bejegyzéshez elsőként csatolt zene csak az alap, ez a 46-os számú. Elsőre akármit csináltam vele, Jimmy Sommerville Smalltown Boy című klasszikus 80-as évek szintipop slágerének tribute-ja lett. Hagytam:

Aztán tettem még egy próbát, és az X tengely mentén valahol Marcus Miller billentyűsei és Joe Zawinul között, de persze az Y tengely mentén jóval lejjebb megfestettem egy kis jazz billentyűvel, ez a 45-ös:

Nem lehet anélkül valamihez hasonlítani a munkánkat anélkül, hogy ne tűnnénk nagyképűnek. Én most vállalom a kockázatot, itt próbáltam régi hangszínekkel valami 80-as évek eleji hangzást összehozni, Grandmaster Flash vagy KRS One alapjaihoz hasonlót, egyúttal hagytam benne valamit, amire részben az 1983-ban meg jelent Go Deh Yaka c. reggae szám ihletett a Monyakától, valamint a 2001-es Flawless a The Ones-tól (amit később George Michael feldolgozott 2004-ben). Kipróbáltuk szöveggel, egész hálás

A későbbi 42-es rap alap ugyanahhoz a szöveghez készült, az kicsit 80-as évek eleje, ez inkább 90-es évek közepe hangulat. Mindenféle szándékosság nélkül így utólag azt mondanám, Ganxsta Zolee – Keleti oldal, nyugati oldal c. számához hasonlít. Ami amúgy nem jó jel, ugyanis akkoriban még nem nagyon éreztük a subokat, egy külföldi rokonom konkrétan megkért, hogy vigyek már neki Ganxsta Zolee-t, de valamit csináljak a mélyekkel, mert nem szól jól. Nem kezdtem el magyarázni, hogy az ungarise hangszerelés nem pont ugyanaz, mint Snoopéknál. Azóta hallottam 1-2 nagyon komolyat, persze nem a saját vinyómról, hanem talán a Rádió C egyik műsorában.