A minősíthetetlen feldolgozások mappába (Benny Lava mellé elválasztó kartonnal) lefűzésre, majd mihamarabbi megsemmisítésre ajánlom a Thriller - alábbi - indiai feldolgozását. Au!
A TOP1 házistúdió EVÖR cikkünkre willgrimm küldte az alábbi videót, mely valóban elgondolkodtató a “házistúdió” műfaját elemezve.
Szeptember 1-ig tart a Warhol 3D kiállítás a Szépművészeti Múzeumban! Rohanj, fuss, kapd magadra a 3D szemüveget, mert ez tényleg csak 4 napos kiállítás, hogy miért, nem tudom. Bár én nem vagyok egy 3D mániákus, ettől függetlenül nagy élmény volt a kiállítás, sőt, most már talán az Avatar 3D megnézésére is hajlandó leszek…
A Művész úr munkáit mindenki fejtse meg maga, így a képeket nem kommentálnám, csak úgy nem, mint a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításán látható pufók angyalkákat…
Chris Cornell szánalmaskodásai után végre bekövetkezett az, aminek be kellett következnie: ismét összeáll a Soundgarden. A reunion egy válogatáslemezzel lesz beolajozva, mely szeptember 28-án jelenik meg. Az albumon nyilván rajta lesz a Black Hole Sun is, mely ha minden igaz, nem a segglyukról szól.
Chris Cornell szánalmaskodásai után végre bekövetkezett az, aminek be kellett következnie: ismét összeáll a Soundgarden. A reunion egy válogatáslemezzel lesz beolajozva, mely szeptember 28-án jelenik meg. Az albumon nyilván rajta lesz a Black Hole Sun is, mely ha minden igaz, nem a segglyukról szól.
Nemrégiben nagy örömmel hallottam a hírt, hogy az öreg Glenn Hughes továbbra sem tud nyugton megülni a seggén, s miután megint lecserélt maga körül mindenkit, ismét előáll valami újdonsággal! Azt mondom, újdonsággal, s ti meg joggal tehetitek fel a kérdést, hogy ugyan mi újat tud még mutatni az egyre inkább a nagymamámra hasonlító Glenn egy blues/rock lemezzel? Nos, a kérdés jogos. Egyelőre én is csak annyit tudok, hogy a lemez visszakanyarodás Glenn rockban gyökerező múltjához (kicsit sok is volt a funk az elmúlt években), s ezúttal a zenésztársak tekintetében is végre magasra tette a lécet a Maestro: a doboknál Jason Bonham, Derek Sherinian a billentyűs, a gitáron meg Joe Bonamassa maszatol. Ez utóbbi úriembert inkább csak névről ismerem, és annyit tudok róla, hogy blues körökben nagyon fiatalon legendává vált (hogy nem ma kezdte, azt jól példázza ez a felvétel is 12 éves korából). Adja Isten, hogy ez a társaság maradjon együtt a koncerteken is! És tolják el az arcuka mondjuk az A38-ra!
A debut lemezről annyit, hogy szeptember 21-én kerül a boltokba, a kritikusok, pedig akik már hallották, ódákat zengenek róla csakúgy, mint a Chilis haver, Chad Smith….
Én meg csak hallgatom az elsőnek közzétett One Last Soul-t, és boldogan vigyorgok mint paraszt lány az angol vécén. Hughes hangja mind a mai napig egy csoda, s Joe játéka is tetszetős!
Kedden az Addict blogról értesültünk arról a BBC Dimensions nevű online alkalmazásról, amely a Google maps segítségével rajzolja fel híres események, helyszínek, útvonalak kiterjedését az általunk megadott lokációra. Megnézheted, mennyivel hosszabb a Riói Karnevál útvonala az Andrássy útnál, vagy hogy hányszor fér el a Szent István Bazilika a vatikáni Szent Péter Bazilikában, és melyik szegletében volna célszerű ergonóm módon elhelyezni.
Nos innen sikerült kihámozni az alábbi ábrát, a körvonal a Glastonbury területét jelzi, a layer alatta pedig a Hajógyári-sziget, a benzinkút, és amit még értünk: felüljáró, autószerviz, frottír-törölköző nagyker, és ameddig a szem ellát. Kicsit több, mint kétszerese. Nem olyan sok az…
Javasolt ellenőrizhető összehasonlítások még, a B-oldaltól a BBC részére:
Dont forzsé! Amint korábban írtuk, Holidays Are Fucking Over címmel költözik a hajóra a DJ, a dobos, a gitáros, a szaxofonos és a VJ:
Vázsonyi János – szaxofon
Lázár Tibor – dob
Kovács Gergely – billentyű, gitár
Dj Bootsie – samples, efx, scratch
Kemuri – visual
A postás, a rendőr, a villanyszerelő. Az elnevezésen senki ne szívja fel magát, továbbra is a Holidays in the Shade albumcím továbbgörgetése a koncert címe.
Ne kérdezd, hogy a csudába jutott eszembe Júliás dalokon gondolkozni, mert nem emlékszem. Az bizonyos, hogy az utolsó King’s X-en az egyik kedvencem a Julie. Aztán talán hallottam valahol a Napoleon Boulevard-t, azt így valahogy, ennyi már elég is volt, azt hiszem.
Ami viszont biztos: meglepően könnyű dolgom volt, sok és sok jó dal született a Júliákról (mielőtt valaki keresztre akarna feszíteni, éljünk azzal a feltételezéssel, még ha esetleg nincs is teljesen így, hogy az angol „Julie”, „Juliet” és „Julia” mind egyenlő a magyar Júliával, OK?). Erről valószínűleg Shakespeare tehet, a Rómeó és Júliával örökre divatba hozta a nevet.
Egyébként tiszteletet érdemel a bátorságáért minden zenekar, aki dalt írt Júliához, vállalva ezzel, hogy az összes többi női rajongójukat vérig sértik. Mondjuk, némileg menti a helyzetet, ha többi kedves női ismerősünkről is gyorsan írunk egy dalt, s ezzel legalább őket kiengeszteljük. Tisztában lehetett ezzel a Beatles is, ők nem volt restek több nőhöz is dalt írni. Okosan csinálták, meg is lett az eredménye.
A tízes lista összeállításakor olyan nagy nevek maradtak ki, mint a Dire Straits, vagy az imént emlegetett Beatles, hogy Szegény Dzsonit már ne is említsem. Szóval, erős a mezőny!
Női nevekről elnevezett dalokat keresgélni nagyon hálás téma, szóval simán megtehetném, hogy legközelebb írok a Mary-Ann-ekről, Michelle-kről vagy Christine-ekről, de tudjátok, mit? Nem teszem. Nincs benne kihívás. Vagy találok tíz romantikus dalt a Bélákról, vagy nem írok többet ilyesmit, ígérem!
A legjobb tíz dal a témában - szerintem:
Chris Rea - Julia
Bemelegítésnek tökéletes ez a mindenki által ismert tingli-tangli dal. Chris Reától kedves gesztus, hogy dalt írt a lányáról. Mondjuk a kérdés máris adja magát: vajon Josieról is megemlékezett valahogy a kedves papa? És a válasz: igen! Igaz, a Josephine dal valahogy közel sem lett annyira híres, mint a Julia, de Vekerdy Tamás elégedetten dőlhet hátra, így kell ezt csinálni.
Smokie - Julia
Nem ez a leghíresebb daluk, ebben egyetértünk. A Smokie Julia-ja nem az Éjféli Hölgy, (gyk Midnight Lady) és nem a Faszomsetudjamilyen Alice, de lásd be, hogy ez a dal egyáltalán nem rossz!
WET WET WET - Julia Says
A fiúk nagyot meccseltek a Take That-tel a tíz közé kerülésért, de ha már nuni-nedvesítő dalt is akartam, hát, ilyen névvel még szép, hogy ők győztek. Kicsit csalok, aki a Take That-et akarja, itt van az is. Magunk közt szólva, a két nóta együtt sem tesz ki egy egészet a versenytársak dalaival összehasonlítva, úgyhogy ez így rendben is van.
Robin Gibb (Bee Gees) - Juliet
Kitartás, ha a macskahangú Robin Gibb -a témában kötelező- dalát letudjuk, jöhetnek a csemegék! Amúgy, aki erre a dalra nem táncolt a nyolcvanas években az általános iskolában, az vagy valami durva kisegítőbe járt, vagy ahhoz a nagyon szűk kisebbséghez tartozik, amelyikhez én.
Gerendás Péter/Zorán - Szép Júlia
Urak, ez a dal szép, őszintén mondom. Az eredetéről én annyit vélek tudni, hogy a hamiskás mosolyú (és hangú) Gerendás kamaszkori vágyódásáról szól, amit egy idősebb hölgy ébresztett benne. Ilyen esetekre a klasszikus módszer más, de ő feszűltségoldásként írt egy dalt. És milyen jól tette! Aki a téma filmes megtestesülésére kiváncsi, nézze meg a Maléna-t!
Pink Floyd - Julia dream
Igazi B-oldal klasszikus: a dal az 1968-as “It would be so nice” b-oldalán jelent meg. Waters dala később különböző válogatásokra is felkerült, s bár nem tartozik a legismertebb Floyd dalok közé, álomszerű hangulatával engem meggyőzött.
Brian Eno - Julie with…
Ha a Floydra azt mondom, hogy kevésbé ismert és álomszerű, mit mondhatnék az ambient zene apostolának tartott Eno dalára? Máshonnan közelítve: hogyan lehet jellemezni egy művészt, aki a King Krimson-os Robert Fripp-pel kollaborálva 1973-ban olyan lemez címmel jön ki, hogy “No Pussyfooting”….? Nem egyszerű a csávó, de én nem is szeretek semmit, ami egyszerű, ennélfogva ezt a dalt nagyon bírom!
David Bowie - Julie
A dal némileg könnyedebb, legalábbis zenei világát illetően, de a megkezdett sorba remekül illik Bowie Julie-ja. Már csak azért is, mert ez is egy kislemez b-oldalán látott napvilágot 1987-ben.
Naná, hogy őket hagytam a végére, egyrészt, mert voltak olyan kedvesek két tök különböző hangulatú dalt is írni a témban, másrészt mert őket szeretem a legjobban! A Julia-t Doug (énekes/basszer) énekli és úgy súlyos, ahogy csak ők szokták, a Beatles hangulatot árasztó Julie pedig mézes-mázos, vicces, és a Jerry Gaskil dobos énekli. Enjoy it!
… is.
Berger Dalma a Realistic Crew-ban. Berger Dalma kilép a Realistic Crew-ból. Berger Dalma a Singas Project-ben és az Esclin Syndo-ban. Berger Dalma megalapítja új formációját, a Volkova Sisters-t. Berger Dalma kilép az Esclin Syndo-ból.
Na, valahol itt tartunk MA. Ki a franc az a Berger Dalma, kérdezhetnék sokan, akik nem annyira mozognak Berger Dalma világában. Ha rövid és velős akarok lenni, akkor ő a TOP1 legidegesítőbb frontlány EVÖR, akit ha látsz énekelni, biztos, hogy elkezded utálni, vagy épp megszereted. Az egyik kedvenc énekesnőm, magam sem tudom, miért, hiszen nála idegesítőbben és unottabban kevesen sétálgatnak a színpadon… Mondjuk az Esclin Syndo-t kb. 10-15-ször láttam színpadon (köztük az MR2 Akusztikon élőben), ott az utóbbi időben azért már pár mosolyt megeresztett… Na, de akkor is.
