B-oldal

Hét dala: ZZ Top - Blue jeans blues

Miért pont ez? Bréking, hogy az amerikai blues-rock együttes idén október 15-én az Arénában koncertezik. Ha látom őket, mindig arra gondolok, hogy a ZZ Top tuti az Apostol énekesének másik bandája, valamint - és ez most jutott eszembe - micsoda költemények maradnak majd az arcokon, mikor a szakállas zenészek elmennek gulyáslevest enni fővárosunkban. Biztos lesz sok-sok motoros rock klisé, eleve a szőrzet, a bőrcsizma, valamint nyilván az elmaradhatatlan napszemüveg és a füstös kocsmahangulat. Mi másért kellene e koncertre kimenni?

Hét dala: Nine Inch Nails - Hurt | Hét dala: Shakespeare’s Sister - Stay

Fuck, yeaaahhhh!

Végre találtam valamit, amit régóta keresek, és nagy örömmel tölt el, hogy most ráleltem!

Nem tudom, kinek mennyit jelentett a Boysetsfire zenekar, én pont akkoriban éreztem rá igazán a zenéjükre, amikor már nem volt sok idejük hátra. Akkor viszont nagyon belezúgtam azokba a tökös, néha hisztérikus, őrült, többnyire viszont fülbemászó dallamokkal, és többszólamú kórusokkal felvértezett punkos/hardcore-os dalokba, amelyeket Nathan Gray énekes összehozott a cimboráival.

A 2005-ös koncert az A38-on lenyűgöző volt, s bár minden tiszteletem a zenekar valamennyi tagjának, számomra Nathan jelentette a döbbenetet. A vézna, semmitmondó fazonnal rendelkező énekes olyat, de olyat énekelt – megjegyzem, tök szar egészségügyi állapotban, mivel épp beteg volt -, hogy egy életre megvett. Olyan szenvedéllyel és átéléssel tolmácsolta a többnyire komoly, társadalomkritikus dalokat, hogy olyat talán azóta sem láttam senkitől. Szinte belehalt az előadásba, de tényleg.
A teljesítménye párját ritkítja, és közben a hangja is egyéni: a csodaszép, finom dallamoktól a Mike Patton féle kiakadt hisztiig mindenre képes (hallgasd meg a So Long…And Thanks For All The Crutches-t, van benne kakaó).

Na, mármost, egy ilyen koncert, illetve két olyan lemez után, mint a Tomorrow Come Today és a The Misery Index…fájdalmasan érintett 2007-ben a feloszlásról szóló hír. Tiszteletadásként álljon itt a Requiem c. dal:

Úgy érzem, a Boysetsfire sem kapta meg soha az őket megillető tisztelet és elismerés töredékét sem, de nagy sajnálatomra a feloszlást követően a tagokról végképp nem sikerült semmilyen értékelhető hírt összekaparnom. Lehet, nem kutattam elég ügyesen, de inkább azt gondolom, hogy vagy tényleg nyugton ültek a seggükön, vagy csak egyszerűen nulla publicitást kapott bármi, amibe belekezdtek.

Mindenesetre a napokban újra beugrott, hogy nem létezik, hogy ez a Nathan gyerek csak úgy eltűnjön a színtérről, túlságosan jó volt ahhoz, hogy így legyen, úgyhogy újra keresgélni kezdtem. És láss csodát, rátaláltam a The Casting Out nevű formációra, amely nem más, mint Nathan bandája! Baaaaz, jobban örültem, mint Anikó az új melleinek!
A The Casting Out 2009. elején már egy lemezzel is jelentkezett (Go Crazy! Throw Fireworks!). Most csipegetem az új nótákat, és – bár a Boysetsfire szintjéig nem hiszem, hogy fel fognak nőni nálam a dalok -, azért az első benyomásom az, hogy kurva jó, hogy ez a brigád létrejött! Nathan érezhetően jó formában van: remekül énekel, a dallamok ugyanúgy egyből hatnak, és a többszólamú melódiák is a helyükön vannak. Igaz, dalok lényegesen könnyedebbek, mint a BSF, pláne annak korai munkái, és a harcos, politikus hozzáállás is eltűnt mind a zenéből, mind a szövegekből, de ez nem feltétlenül baj. Ez olyasmi, mint egy gondtalan, napsütéses Boysestfire. Lehet, hogy a magukat „igazi” rajongónak tartókat ez zavarja, de én ennek is nagyon tudok örülni. Az energia, a pörgés, a minőség megmaradt, ez a lényeg!

A könnyedséget jól jelzi, hogy honlapjukon azzal nyitnak, hogy elnézést kérnek a Creed reunion várható negatív hatásaiért, szóval megy a baromkodás (amúgy a Creed miatt én is mérges vagyok, Tremonti mester ugyanis kibaszott jó zenét csinált az Alter Bridge nevű bandájával, ezerszer jobbat, mint a Creed, remélem, ez a bolondság nem jelenti az Alter Bridge végét. Egy kis ízelítő az Alter Bridge-től).

Ha szeretted a Boysesfire-t, vagy csíped az Ignite-ot, Foo Fighters-t, érdemes tenned egy próbát velük, mert a The Casting Out - bár valószínűleg megmarad a kiváltságosok kedvencének, jellemző, hogy még egy normális felvételt sem lehet találni tőlük - simán egy ligában játszik ezekkel a bandákkal.

Ime, egy nóta a bemutatkozó anyagról: May I have this dance

Ahogy nézem, brazil szappanopera kezd kialakulni Madonna budapesti fellépését, illetve annak helyszínét illetően. A Kincsem Parkban a hangerő a lovak álmát zavarná meg, míg a Puskás Ferenc Stadionban (nekem Népstadion) a füvet kócolná össze a táncos kedvű és / vagy koordinálatlan mozgású rajongói tömeg, a sorsdöntő foci vb-selejtező előtt. Hát, tegyük a szívünkre a kezünket: ki akarná bármelyiket is?!

Segítsünk már a szervezőknek helyszínt találni!

TOP500 album EVÖR | TOP1 zene EVÖR: Bohemian Rhapsody

Emlékeztek John Travoltára, amikor a Nicsak ki beszélben születésnapja van, ezért nem ér rá, mert minden étterembe el akar menni aznap, ahol ingyen torta jár a szülinaposoknak?

Közeleg a Sziget, ami miközben véleményem szerint egyre jobb buli, tény, hogy egyre drágább is. A napijegy 10.500 Ft, nem volt érdemes elővételben rámenni, a hetijegy viszont 39.000 Ft, ez április 30. előtt mindössze 30.000 volt. Aki nem vett magának hetijegyet, vagy nem bugázott egyet a munkahelyén (ha olyan szerencsés, hogy 1. van munkahelye, 2. Sziget jegyeket osztogat az ügyfeleknek), az már kezdi méregetni a lehetőségeket, hogy vajon majd ott helyben az üzéreknél mennyi lesz, vagy nincs-e egy haver, aki motabás lett Afrikában, és ezért eladja az övét, esetleg szakmai jegye volt, de DJ-zés közben a hangos fejhallgatótól elvesztette a hallását, és ezért lemondja.

A jegyüzérek egyébként rendesen befürödtek a Heineken Balaton Soundon is, ahogy ezt egy Index videó is bemutatja. Ezúton üdvözöljük az üveges szemű szőke jegyüzér srácot, akivel befelé és kifelé is találkoztunk, ő jól bírta. Tavaly valószínűleg jött egy autónyi nagyon hülye túrista, akik vettek pár jegyet többszörös áron, ennek köszönhetően rengeteg spekulánson ragadt rajta idei hetijegy. Nem buzdítanék senkit arra, hogy üzérekre építsen, mert előfordulnak hamisított jegyek, amik éppen úgy néznek ki, mint az igazi, és ott nincs helye reklamációnak, nem mész be vele, hiába fizettél érte.

Mi marad a megoldás? Hát basszus, nyerni kell jegyet! Nem reménytelen, én nyertem például EFOTT hetijegyeket az Indextől egy másik blogba írt poszttal.

TOP5 ingyen Sziget jegy lehetőség:

1. Egyél a KFC-ben és kérj sorsjegyet
   Minden vásárláshoz jár, az általad választott napra kaphatsz napijegyet. Mindössze egy egykérdéses kérdőívet kell érte kitöltened.
2. Egyél csokit, ha igazán éhes vagy
   Vegyél “Nyerj Sziget jegyet” feliratozású Snickerst, és a benne található kódot írd be a csoki honlapján. Belépéskor próbáld ki, mi van, ha olyan születési dátumot adsz meg, ami alapján még nem vagy 14 :))
3. Vásárolj a kópban
   Ezt mondjuk buktad, mert június 30-án sorsoltak.
4. Keress a barátaidnak és a barátaidon Spanjeggyel
   Szintén június 30-ig volt értelme, a lényege, hogy ha 46-nál többen összeverődtök még májusban, mindenki féláron kapja a jegyet, és ha te kezdted szervezni, akkor kapsz két ingyen hetijegyet. Blogtulajdonosoknak, online közösségek vezetőinek ez jövőre egy jó lehetőség.
5. Lopj kecskét (18+)
   Ha még gyorsan fapadossal elugrotok Iránba vagy Nigériába, akkor lopásért lehet intézni egy kézfej amputálást, így többen egyfajta klubként megoszthatjátok a karszalagot. Boldogabb volnék, ha inkább ez az akció járt volna le (háromszáz éve) június 30-án, és nem a másik kettő.

Lássuk be, a fenti 5-ből három szar, korábban kell ehhez kelni, de még mindig nem késő.

Ha az ingyenjegy derogál, akkor lealjasodhatsz az online sziget jegy piactéren, kiterítve kártyáidat. Minden évben akad hülye, aki megpróbál beúszni. Nem a Schirilla család, ők a téli fesztiválokat megvárják, a jégtáblákkal. Tekintve azok számát, akik eltűntek és (vagy) megfulladtak a Hajógyári-sziget melletti ágban, a mederben lévő beazonosíthatatlan hajóalkatrészek és egyéb finomságok miatt, reméljük, az idei hülye nem a B-oldal olvasói közül kerül ki. Előnye: ha olyan hülye vagy, hogy mégis beugrasz, és pl. kómába esel, akkor kapsz egy karszalagot a kórházban, JANE/JOHN DOE felirattal. Ha 1 héten belül felébredsz, ezt a megfelelő színre festve esetleg bejuthatsz vele a szigetre.

Így a huszonnegyedik órában guglizéssel, nyereményvadászkodással ennyit tudtunk összehozni. A konklúzió, hogy ha nem akarsz fizetni, be kell enned magadat a Szigetre. Ha a módszered a csípős csirkeszárnyak, lapozz a 127-re, ha inkább megölöd a mogyorós csokit, hagyd benn az ujjadat a 127-nél de közben lapozz a 210-re és vedd el a varázsmellényt az ajtót őrző uruk-hai harcostól. Nem diétás, de áldozat nélkül nincs jövő!

Szeretnék ajánlani nektek egy oldalt, mely ugyancsak a zenével foglalkozik, de szerencsére eléggé elborult, vicces, őrült és szabad formában. Rögtön szimpatikus lett. Az oldal neve Cluster One, címe pedig: http://www.clusterone.hu. A blog idén is indult a GoldenBlog versenyen, méghozzá a szórakozás kategóriában. Roger Waters, Paudits Béla és én már szavaztunk rájuk, pedig ebben a kategóriában még szavazni sem lehetett.

Talán emlékeztek, a magazinnal már kampányoltunk az otthonzenélés ügyében, míg főszerkesztőjük, bizonyos Lamorak vendégszerzőként is csillogtatta képességeit a B-oldalon.

A sok-sok cikkükből ajánlanék nektek hármat, melyekkel a szívembe lopták magukat.

• Hogy játszottam a Depeche Mode-dal?
• Egyszerűen véres: ott voltam a Kapcsolat koncerten is
• Csodás érzés Trent Reznornak lenni

Nosza, akkor hallgassuk meg a Pink Floyd Cluster One című dalát, máskor úgyse tennénk.

Blogajánló: A modoros | Nyelvész Józsi NAGYSZÍNPAD

Tegnap volt itt a Queen. 23 éve. Hiába láttam 100-szor VHS-en a Live in Budapest-et, én nem írom le milyen volt, írja le az, aki ott volt. Csak arra emlékszem, hogy én 6 éves voltam, fogalmatlan, egy balatoni rokonunk és pár német barátja pedig a nappalinkban aludt. A koncert miatt érkeztek, ami alatt valószínűleg én édesdeded aludtam. Pótolhatatlan veszteség, ma már tudom.

Milyen volt akkor?
Milyen volt másnap?
Mi maradt meg?

Aki ott volt, meséljen. Meséljen nekünk, akiknek csak a lemezek újrakiadásai, a bolhapiacos bakelitek, a felújított dvd képanyagok, valamint a rocktörténelmi emlékek újraolvasása maradt. Éééééóóóóh!

…Országimázs Freddie előadásában szóljon az egyik legszebb magyar népdal EVÖR…

Mick Jagger ördögi korba lépett | 15 éves a Junkies

A bennem rejlő Brüno már rég meg akarta írni e cikket, de valahogy mindig halogattam. A dolgozat célja, összefoglalni a világ egyik legnagyszerűbb muzsikusának korszakait, - hiszen ahogy Menyus mondaná “egy művésznek legyenek koooorszakaai…” - méghozzá sztájliszt szemmel. Nem egyszerű. Még egy ilyen kaméleon nincs a Földön, ha meg mégis van, akkor még hallotok rólam. Bemelegítésképpen itt egy videó, már ez is életveszélyes, eksön.

Brrrrrrrrr, ugye?! Azon túl, hogy Elton John egy igazi slágergyár, már kellőképpen tudjuk, hogy miről beszélünk, így ideje melegmárkodni kicsit, lássuk a korszakokat:

1. Hosszú (bundesliga) haj

Stílusjegyek: Ablak műsorvezető meets Máté Péter, szűkített mente, ebből szőrmébe átcsapás, nagymennyiségű flitter, trapéznadrág, patacipő
Jellemző dal: Your Song, Crocodile Rock

2. Kopaszodó kiskabos

Stílusjegyek: orbitális, extravagáns, színes szemüvegkeretek, kiskabos kopaszodás, színes nadrág, és / vagy kockás zakó, structoll
Jellemző dal: Don’t go breaking my heart, Sorry seems to be the hardest word

3. Kalapos

Stílusjegyek: egyszínű öltönyök, kalapok (szalag a kalapon), esetleg katonai fejfedők, háromszög csákó, színkavalkádos nyakkendő, esetleg Donald kacsa jelmez
Jellemző dal: I’m still standing, Nikita

4. Parókás

Stílusjegyek: Beatles-haj, vagy apród-haj paróka, letisztult szemüvegkeret, kereszt a fülben, színes zakó, más színű nadrág
Jellemző dal: Can you feel the love tonight, Made in England

5. Hajbeültetéses

Stílusjegyek: haj, pontosabban Friderikusz Sándor-haj, joviális (gyakrabban sötét) öltöny, színesített szemüveg lencse, jóllakott óvodás fej
Jellemző dal: I want love, This train don’t stop there anymore

Vagy valami ilyesmi. Így szeretjük.

Az indiai Michael Jackson | Legjobban cenzúrázott klip EVÖR

Nálunk még a nyereményjáték is bohóckodásba fullad :) Május 17-én indítottunk egy játékot, amellyel kapcsolatban minden beérkezett választ nagyon köszönünk. Nyertese Topci lett, akiről annyit mondhatok el, hogy velünk egykorú, de nem egy nemű. Ennél több információ megosztása esetén meg kéne benneteket öljelek, ami azért komoly felelősség, mert elég sokan olvassák a B-oldalt. Hogy kik?

Ezt a nyereményjáték közben megtudhattuk, és hálásak vagyunk érte. Már egy-két velvetes feljelentés érkezett, hogy itt-ott B-oldal pólóban láttak minket, vagy egy barátunkat tajtrészegen, de ettől csak boldogabbak lettünk, okosabbak nem.

A B-oldal blogként 2008. októberében indult. Első 5 hetében 52.570 oldalletöltést regisztráltunk.

Fél év elteltével 15 szerzőt tömörítve a blogra zenei magazinként hivatkozhatunk, állandó olvasóinknak - azaz nektek - köszönhetően oldalletöltéseink száma közel 50%-kal nőtt. Van miért írni, van, aki elolvassa, és kiegészítse, kijavítsa. Sokat tanultunk ebből az időszakból. 2009 áprilisát magában foglaló 5 hét méréseiben 74.559 oldalletöltést számoltunk. (És azóta is történt egy s más, az utolsó havi adat 28.602 egyedik látogatót mutat. Köszönjük!)

A B-oldal hónapok óta naponta jelenik meg cikkel, amennyire lehetőségeink és szerzőink kreativitása engedi, néhány napon több írást is közzéteszünk. Témáinkba sokszor bekapcsolódtok mint hozzászólók, és veletek együtt válik teljessé egy-egy téma, zenei vagy filmes toplista. Témáink középpontjában az élőzene áll, de folyamatosan írunk az elektronikus zenéről, és egyre jobban szélesítjük a palettát. Emellett cikkeink 20%-ának témája film. A bejegyzések tárgyát saját élményeinken keresztül közelítjük meg, azok jelentőségét elmúlt 10-20-30 évünkhöz hozzáadott értéke alapján ítéljük meg, pozitív hangvételben, a ma már megmosolygott csillagokat is érdemeik szerint és nem botlásaik alapján poroljuk le. Nosztalgia!

És hogy kik vagytok ti? A nyereményjátékhoz kapcsolódó kutatás alapján az olvasók 96%-a a 18-49-es korosztály tagja, kétharmada 22-34 év közötti. Nem különben igaz ez szerzőinkre, a B-oldalra írók nagy része 22-34 közötti (Rálf atya is!), de személyesen szólnak korosztályához a 18 éves és a 34 fölötti szerzőink is. Boldogok vagyunk, hogy a zenét nemcsak felületesen kedvelők olvassák írásainkat, minden témánál akad hozzászóló, akik nálunk jóval avatottabb szakértője a témának (ez a normális), és fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy közvetlen, komoly témákat is egy el nem tűnő, fekete humornak szóló mosollyal prezentáló hangvételünk ellenére olvasóink 60%-a tanult, vagy szerzett diplomát főiskolán / egyetemen, és további több mint 30% rendelkezik érettségivel. Saját kutatásunk szerint olvasóink 99%-a Magyarországról olvassa a B-oldalt. Az 1% is a Föld nevű bolygóról talál ránk. Ez az összeállítás nekünk nagyon szimpatikus. A látogatók 73%-a férfi, és 27%-a nő. Na EZZEL nem vagyunk elégedettek, sértődés persze ne legyen. :))

Miután nagyjából egy hónapja kisorsoltuk, hogy Topci kapja a Frogdesign által felajánlott B oldalas kazettát formáló táskát, valamint az általa kiválasztott női rózsaszín B-oldal rövidujjút, magunkhoz vettük a pólót, hogy majd útközben sikerül kézbesíteni. Így járt a póló egy legénybúcsún, ahol természetesen a vőlegény másik, gonosz baráti körének fékevesztettsége miatt láttunk táncosnőket, akiknek nem ajándékoztuk oda a nyereményt. Aztán eljött velünk pólópoklos zacsiban a VOLT fesztiválra, megúszva minden atrocitást, beleértve a szálláson egy póló akkurátus felszabdalását. Szerintem izgult. Utána a Balaton Soundon zötykölődött a hátizsákomban, de nem emlékszik, mert nagyon be volt rúgva. Az ezt követő vitorlázásnál már úgy éreztem, talán oda nem kéne jönnie. Augusztus 3-án a rózsaszín B-oldal póló Topci tulajdonába kerül, immáron számos élménnyel és egy hozzá való táskával felszerelkezve, köszöni nektek, hogy megszülethetett, ígéri, hogy jól fog viselkedni az új nagymamájánál tulajdonosánál.

Ez időtájban a kontrolling osztályunk is szabadságon járt, ezért a takarítónők és a kurváink együtt dobták össze ezeket a statisztikákat, de gondoltuk, leközöljük, úgyhogy zárásként még két érdekes adat. Az alábbiakból kiderül, hogy sokan olvassátok a Szlenget, a Lángolót, a Modorost, a Tardát, Izomtibit, a Quartot és a Zskategóriát. Nagy részét mi is. Ezen kívül szívesen olvastok és olvasnátok rockról, koncertekről, fimlekről, albumajánlókról, toplistákról és alter zenékről, és fej-fej mellett halad az érdeklődés a metál, a világzene és az elektronika iránt is. Ezeket időnként akár számon is lehet kérni rajtunk. Íme mindez grafikusan, a Bé legyen veletek:

Kész a póló, úgyhogy nyerj táskát | Nyerj egy lemezt!

Sosem titkoltam, hogy nem szeretem a Rolling Stonest. Ellenben a világ második legjobb frontembere 66 éves lett, mely tény mellett nem szeretnék elmenni, hiszen ha valamit csípek a Stonesból, akkor az Mick Jagger gumiarca, hajlítgatásai és frontemberkedései.

Aztán amellett sem menjünk el, hogy ez a rút ördög mit keresett a főgonosz szerepében az egyébként “sztárparádét” (Emilio Estevez, Anthony Hopkins, Rene Russo) felvonultató Szabad prédában? Hát, de komolyan. 

Ma este a Dürer Kert Rolling Stones emlékestet tart, ördögszimpátiából gördüljetek el oda, amennyiben nem féltek a hétfői másnaptól. Egy titkot elárulok: ez az ember még 99 éves is lesz, úgy spóroljatok ti is!

Miért nem szeretem a Rolling Stones-t? | Brian May: 62

Jeles a mai nap! Ki ne tudná, hogy miért? 1980. július 25-én ezen a napon hunyt el Vlagyimir Szemjonovics Viszockij, a legendás szovjet költő, színész, az utolsó bárdok egyike. Ellenben kérem szépen, 1967-ben ugyanezen a napon kaptunk egy veszedelmes Matt LeBlanc-t, alias Joey-t.

Mi a hasonlóság a 2 színészben? Egyikük egyikük sem tagja az új Gunsnak (nem is ex-tagok!), bármelyikük nevét fordítod meg, nem kapod meg belőle a másik személy nevét és állítólag a fejszámolás sem (volt) az erősségük. Divat-jódlisok. Érdekesség: együtt jártak hollókat víz alatt repülni tanítani.

Dadaista rovatunkat olvashattátok.

Brian May: 62 | Bruce Lee emlékére