B-oldal

Az megvan, hogy az elektronikus popzene őskori nagyágyuja, a Pet Shop Boys új albummal jelentkezik? Nincs?! Akkor mondom: "Yes" névre hallgat az új korong (mely az UK album charton 4. helyen nyitott!) és márciusban már ki is jött az új single, Love etc. címmel. A kisállatkereskedős urban legendet félretolva, a hír okán felcsaptam zenei emlékezetemet, és bár a "Very" című Takt kazettájukat nem találtam meg, kicsit alámerültem Neil Tennant és Chris Lowe munkásságában.

Majdnem 30 éves pályafutásuk alatt mindent megtettek, hogy nevük ne a "Go West" című számmal (ami ugyebár eleve Village People feldolgozás) forrjon össze, hiszen a 80-as évek közepétől kegyetlen tempóban szórták a kislemezeket, de sajnos hajlamosak vagyunk nem elég mélyre ásni.

Hát, én most megpróbáltam. Visszatekertem, kikockáztam a 80-as és 90-es évekből maradt emlékanyagot, öröm volt újra lejátszani magamban.

TOP5 Pet Shop Boys dal EVÖR:

1. It’s a sin (1987)
2. Always on my mind (1987)
3. West End girls (1985)
4. Domino dancing (1988)
5. Can you forgive her (1993)

Pet Shop Boys - Love etc. (2009)

A Queen zenekar iránti elfogultságomat nem leplezve, valamint a fan club körképünket folytatva, az egyik legrégebbi magyar rajongói klub vezetőivel beszélgettünk.

1. B-oldal: Mikor alakult a klub, mi a története? Hányan vagytok jelenleg?
HQFC: A HQFC-t 1982-ben alapította Fehér Bertalan és baráti köre. 1985-ig főként levelezés útján fogták össze a magyarországi rajongókat. Aztán néhány klub estet (Miskolc, Budapest) követően (amelyeken a videó vetítés volt a fő műsor), 1986-tól a Petőfi Csarnok vette védőszárnyai alá az akkor már több száz fősre gyarapodott HQFC-t. Itt már havi rendszerességgel rendeztünk klub esteket, amelyeken változatos programokat (koncert, közönségtalálkozó, vetélkedő, kiállítás, stb.) állítottunk össze. Az 1986-os budapesti Queen koncert idejében a taglétszám meghaladta az ezer főt! Évente kiadtunk több újságot, kirándulásokat, utazásokat, nyári táborokat szerveztünk. Többször találkoztunk a Queen tagjaival személyesen. Brian May-jel és Roger Taylor-ral is sikerült közönségtalálkozót szervezni a Petőfi Csarnokban. Freddie Mercury halála után, 2001-ig bezárólag négy nagyszabású és több kisebb emlékkoncertet szerveztünk a Queen Emlékzenekarral és a magyar zenei élet több remek előadójával együtt.
A Queen 1986-ban turnézott utoljára, aminek következtében évről évre csökkent a klub taglétszáma. Jelenleg kb. 150-en vagyunk.

2. B-oldal: Van tagdíj a klubban? Milyen gyakran van klub nap?
HQFC: 2008-ban hivatalosan kulturális egyesületté váltunk. Éves tagdíjunk 3000 Ft, amiért a tagok kedvezményesen vagy ingyenesen vehetnek részt különböző rendezvényeken, igénybe vehetnek kedvezményes szolgáltatásokat, amelyeket a klub és partnerei nyújtanak, és ingyen kapják meg a klub alkalmanként megjelenő kiadványait (újság, dvd, stb.). Jelenleg éppen a 2008-as klub újságon dolgozunk, amelyet várhatóan még ebben a hónapban megkapnak a klubtagok, és honlapunkon keresztül mindenki hozzájuthat, aki támogatja az Egyesületet.
Az Internet térhódításával egyre kisebb igény mutatkozik az „élő” klub estekre, ezért a régi, hagyományos „Pecsás bulik” egyre ritkulnak. Manapság inkább arra törekszünk, hogy a klubot „turnéztassuk”. Változatos helyszíneken, országszerte tervezünk, szervezünk kisebb-nagyobb összejöveteleket.

3. B-oldal: Milyen programok várják az érdeklődőket?
HQFC: 1993 óta minden évben szervezünk egy nyári Queen tábort a Balatonnál. Idén is készülünk erre. Általában koncertek, előadások, közönségtalálkozók, vetélkedők, és egyéb szabadidős tevékenységek alkotják a programot. Tavaly például vendégünk volt Peter Freestone, Freddie Mercury egykori személyi asszisztense. Az utóbbi években több külföldi rajongó is eljött. Most is szeretnénk nemzetközivé tenni ezt a néhány napot.
Minden évben akadnak kerek évfordulók, amelyeket szintén méltón szeretnénk megünnepelni. Idén lesz 60 éves Roger Taylor, ezért jár neki egy szülinapi buli. A The Works album 25, a The Miracle pedig 20 éve jelent meg. Ezekről is szeretnénk megemlékezni. És itt van két nagyszerű magyar zenekar, amelyek a klubból nőttek ki. A Queen Emlékzenekar 15 éve, a Queen Unplugged Project pedig 5 éve alakult. Már szervezzük a közös ünnepi koncertet.:)

4. B-oldal: Mikor lesz a következő klub nap, vagy klubhoz kötődő rendezvény?
HQFC: Legközelebb március 21-én lesz egy rendezvényünk, amelyen a klub is képviselteti magát. Ez a Queen Unplugged Project koncertje lesz, a Rock Randevú nevű helyen. Reményeink szerint itt már átvehetik az új klub újságot a klubtagjaink.

5. B-oldal: Idén mi lesz a legnagyobb durranás a klub háza táján?
HQFC: A Szabad Tér Színház által bemutatásra kerülő „Egy bohém rapszódiája” című szeánsz koncert kapcsán kiegészítő rendezvényeket, programokat tervezünk, amellyel még emlékezetesebbé szeretnénk tenni a Freddie emlékére készült produkciót.
És tervezünk egy-két külföldi utat is, például Prágába, a Cseh rajongók éves találkozójára, és Montreux-be, ahol Freddie szobra van, amelynél minden év szeptemberében rajongók százai gyűlnek össze, hogy megünnepeljék Freddie születésnapját.

6. B-oldal: Milyen speciális relikviátok van, melyet a klub őriz?
HQFC: Az évek során összegyűlt fényképek a rendezvényeinkről és a zenekar budapesti látogatásáról. Őrzünk még egy 1991-ből származó zenekari fotót a három tag aláírásával. Őrizzük még azt a faxot, amelyen Roger, Brian és John jókívánságai vannak, amelyet az első, 1992-ben megrendezett emlékkoncertünkre küldtek.

7. B-oldal: Ki a legnagyobb, legelvetemültebb rajongó?
HQFC: Több ilyen „elvetemült” rajongó van a klubunkban. Egy-pár megszállott gyűjtőnk, akik rengeteg energiát és pénzt fordítanak a szenvedélyükre. Például két klubtagunk 13 koncertet látogatott meg Európa szerte a tavalyi Queen + Paul Rodgers turnén.

8. B-oldal: Hol vagytok elérhetőek? Mi a honlapotok címe?
HQFC: 2000-ben indítottuk el a HQFC honlapját, amely egy másfél éves „technikai” szünet után tavaly november óta ismét aktív, és a www.hqfc.hu címen elérhető.
Itt minden információ megtalálható a klubbal kapcsolatban, de szívesen várjuk a leveleket a hqfc@hotmail.com e-mail címre is.

Köszönjük az interjút!

 
Queen - The Hero (live in 1982)

A rajongói klubokat bemutató sorozatban megjelent cikkek:

• Bud Spencer és Terence Hill Fan Club
• Funkyforum - A magyar RHCP rajongói oldal
• The Hungarian Depeche Mode Fan Club

Szeretem a focit. És a dobszerkókat. Mindenfélét. Kicsit, nagyot, sok tamost, sok cinest, kevés tamost, kevést cinest. Mindet. Nem tudok dobolni, ellenben megtalálam a legnagyobb dobszerkót EVÖR. A legnagyobb nem is tudom, hogy jó szó-e. Ez nem nagy, ez egyszerűen grandiózus, mellette még futurisztikus is, gyakorlatilag a 2 vége között egy buszmegálló távolság van. Azt hittem, hogy Mike Portnoy monsztereinél valahol megáll a dobszerkók ésszerű és ésszerűtlen mérete, de nem, ez nem állt meg.

Ki a tulajdonosa? Terry Bozzio. (Ki az a Terry Bozzio?) Neve a Frank Zappa rajongók számára ismerősen csenghet, hiszen a jó öreg Zappa zenekarának tagja volt, de rövidebb ideig kollaborált Steve Vai-jal, vagy éppen Jeff Beck-kel, de dobolt a Korn nyolcadik lemezén is. Manapság dob workshop-okat szervez, illetve azokon csillogtatja saját, illetve SS Bozzio névre keresztelt szörnyetegének tudását.

SS Bozzio adatai: http://www.terrybozzio.com/setup.html

SS Bozzio kép 1
SS Bozzio kép 2
SS Bozzio kép 3

Mindent összevetve lássuk be, az igazi dobistenek egy "bitliszdobszerkón" is bármit eldobolnak, ez pedig itt egy kirakodóvásár, igazi parasztvakítás. A srác valószínűleg tini korában quadokon játszott (ami egy 4 dobból álló hangszer), azért ennyire tomtomdobos. A lenti videón a lábcin talán le is ment a színpadról elszívni egy cigit, akkora szünetet kapott. Ez sem mentség a zenei hummerkedésre. Terry, Terry, ez nem szexi, kisugárzás pedig 2-es.

TOP1 dobszerkó EVÖR összeszerelése:

SS Bozzio megszólaltatása:

Mivel A Kutya Vacsorája bő egy hete a Gödörben felkeltette az érdeklődésünket, úgy gondoltuk, a ti érdeklődésetek felkeltésére használjuk a zenekartól kapott energiát. A vallatásunknak engedve Junior Kutyaütő lett a zenekar szócsöve. A vele készült interjúnkat az alábbiakban olvashatjátok:

1. B-oldal: Honlapotokon úgy fogalmaztok, hogy „A Kutya Vacsorája több, mint Livius saját produkciója”. A Gödörben tartott koncerten ez számunkra nyilvánvaló volt, hiszen például Kovács Gergely és gitárja is rendesen odatette magát, a többiekről nem is beszélve. Elképzelhető azonban, hogy valaki nem ismeri A Kutya Vacsorája formációt, így kérlek, mutassátok be a zenekart!
A Kutya Vacsorája: A Kutya Vacsorája, Livius és Faszi régi-régi terve volt. Ment a különböző próbákon a hip- meg trip-hop bohóckodás, és mint a rossz viccekkel ez történni szokott egyszer csak már nem poén volt. Azután ment minden, mint a karikacsapás. A zenekar teljesen különböző zenei területekről hordott össze tagokat, és az egyetlen közös vonásunk, hogy egyikünk sem ért egyet senkivel semmiben. Kovács „*aszakodós” Gerrisson a Jereván lakótelep és hosszú nyugati- vendéglátózós turnék után próbál beilleszkedni emberek közé. Nehéz gyerekkora volt, ezért nem nagyon lehet az erősítőjét megközelíteni, de megértjük, néha nehéz a civilizáció folyamatának elfogadása. Varga Laca a család (Varga Klán) miatt volt kénytelen elvállalni a melót. És, hát vannak lelki tényezők is: Nemes Zoliban annyira feldúsult a szép melódia, hogy be kellett szállnia egy rútzenei projektbe, a lelki egyensúlya érdekében. A Junior meg, már-már beleőrült a jazzbe, ez volt az egyetlen lehetősége, hogy latin ütőhangszerekkel játszhasson egészséges pusztító ipari-metált is.

2. B-oldal: A zenekar minden tagja játszik más együttesekben. Mennyire nehéz összeegyeztetni A Kutya Vacsoráját és a többi projektet?
A Kutya Vacsorája: A múltkor összeszámoltuk, akkor összesen pontosan tizenvalahány formációban játszottunk. Ezt összeegyeztetni gyakorlatilag lehetetlen, ezért játszunk évente csak 8-10 koncertet.

3. B-oldal: Hogy dől el, hogy az adott témával, dalkezdeményezéssel a Quimby, vagy A Kutya Vacsorája, vagy más zenekarotok foglalkozik?
A Kutya Vacsorája: A „Megadom magam” az egyetlen olyan opus, ami összeköti a Kutya projektet a Quimbyvel, az is korábban volt Kutya nóta, de nem kell olyan mereven értelmezni a dolgokat. A változatosság gyönyörködtet, és a zene a mi megközelítésünkben egy élő, organikusan változó dolog, aminek a zenekar és a közönség is a részese. Mivel nagyon távoli stílusok ötvöződnek a mi kis műhelyünkben, tőlünk másfelé nem nagyon indul ötlet - másra meg mi nem vagyunk kíváncsiak. Szóval, nem fenyeget a veszély, hogy a Laca teletömi a PUF-ot (vagy korábban a Hiperkarmát) Kutyás motívumokkal, vagy, hogy a Nemes Zutymi tradicionális New Orleans bluest játszó, Jambalaya nevű zenekarában hörögni kezdenek a torzítók. Egy tipikus kutya nóta úgy születik, hogy K. Gerrisson elkezd törvényen kívüli hangokkal zörögni a komputerében és a csatolt ipari eszközökben. Azután egy próbán (ami nincs) leszavazzuk, helyette játszunk valami dallamot, az a gitárosnak nem tetszik, azután egyszerre csak elkészül valami, ami ha jól sikerült, akkor biztosan levesszük a műsorunkról.

Quimby - Magam adom

A Kutya Vacsorája - Megadom magam

4. B-oldal: Honlapotokon azt lehet olvasni, hogy „a Kutya Vacsorája első nagylemezét 2010-ig egész biztosan megjeleníti.” Körvonalazódik-e már a lemez anyaga?
A Kutya Vacsorája: A lemezünk anyagát már felvettük, de mivel egyetlen kiadó sem látott bennünk fantáziát, Kovács Gerrisson komputerét gazdagítja. Mivel az első lemezünkkel ilyen nehezen boldogulunk, azon töprengünk, hogy mi leszünk az első zenekar, amely kapásból a második lemezét adja ki elsőnek. Lehet, hogy a 2010 már túl közel van, kis időre még szükségünk lesz.

5. B-oldal: Kivel van a zenekarból a legtöbb probléma próbán? Kinek van a legtöbb sztárallűrje színpadon kívül?
A Kutya Vacsorája: Egyfelől nem próbálunk. Másfelől, Kovács B. Gerrissonnak CSAK sztárallűrjei vannak, (színpadon kívül-belül) de szerintünk ez jobb, mint ha megpróbálná eljátszani, hogy egy kedves, szerény, figyelmes fiatalember.

6. B-oldal: Ha bármit megtehetnétek, milyen különlegességet kérnétek az öltözőtökbe? (zsiráf, törpe, hobbit, Cliff Richard, stb.) Miket kértek jelenleg?
A Kutya Vacsorája: Jelenleg leginkább öltözőt szoktunk kérni, ha van, az jó. Hangulattal azután a mi dolgunk megtölteni.

7. B-oldal: Mely zenekarokra, előadókra tekintetek csodálattal? TOP5 kedvenc zenekar EVÖR?
A Kutya Vacsorája: Hat ember hat stílus: Livius: J.J. Cale, Gerdesits Faszi: Roy Harper, Varga Laca: Rolling Stones, Nemes Zutymi: Dr. John, Kovács B. Gerrisson: Nine Inch Nails, Junior: Urban Dance Squad

8. B-oldal: Mi volt az általatok tapasztalt legfanatikusabb rajongói megnyilvánulás, vagy legfurcsább élményetek a színpadon?
A Kutya Vacsorája: Egyszer a legfanatikusabb rajongónk kutyává változott, azóta is látogatjuk a menhelyen. Furcsa színpadi élmények? Csak azok vannak, de hát nem a csavargyárban dolgozunk, hogy minden nap egyforma legyen. A legfurcsább, hogy az emberek még mindig szóba állnak velünk és egyre többen. Na, ők ám az igazán fura lények!

9. B-oldal: Tartotok valami kabala állatkát, vagy más szakrális tárgyat a színpadon babonából? Esetleg koncert előtti kötelező ölelkezés, zöld tea, ima, ilyesmi?
A Kutya Vacsorája: A válasz eléggé adja magát. A Kutyalivius, a leghamisabb próféta, az élő szakrális kabala tárgyunk. Nélküle még nem mentünk fel a színpadra.

10. B-oldal: Kikapcsolódásra vágyó művészekként mi a kedvenc szórakozóhelyetek? Egyáltalán zenével kapcsolódtok ki? Lennétek saját magatok közönsége?
A Kutya Vacsorája: Vannak közös hobbijaink, a lét- és fajfenntartás, a lakásfelújítás, és a hangszergyűjtögetés. A hangszereknél azért van ám pusztítási faktor is. Megfelelő húrtépés mellett egy farakásnyi dobverőt törünk / koncert. Igen, lennénk a közönségünk is! Kifejezetten élvezzük a KV koncerteket visszanézve kívülről is, csak a koncertélmények miatt csináljuk ezt az egészet.
 

11. B-oldal: Hol lesz a következő Kutya koncert? Fesztiválokon lehet majd Titeket látni?
A Kutya Vacsorája: Áprilisban PSZINAPSZIS, ahol az egyébként pszichológós szakon végzett Livius újabb csapást mér a lélekbúvár társadalomra. Nyáron persze leszünk fesztiválokon, ORFŰ-n kezdjük a horgászidényt.

12. B-oldal: Melyik dalt küldenétek a B-oldal olvasóinak?
A Kutya Vacsorája: Mikor melyiket.

Köszönjük az interjút!

A Kutya Vacsorája zenekar honlapja: www.akutyavacsoraja.hu
Ha ez a cikk tetszett, akkor ez is tetszett volna a Gödörben
Ajjajjaj, megjelent az új Quimby maxi+

Urban Dance Squad - Deeper Shade of Soul

Ajjajjaj, végre itt az új Quimby varázszene. Még a zenekar honlapja is Ajjajjajba öltözött. Az új Quimby maxi+ holnap már a gödöllői koncerten kapható is, mondjuk ajjajjaj, mert a koncertre jegy már nem. Semmi baj, mert az Ajjajjaj a Quimby webshop-ból (és a Tom-Tom Records honlapról) is megrendelhető majd. Annyi csak az ajjajjaj, hogy az új Quimby kiadvány "csak" 5 vadonatúj dalt tartalmaz (2 magyar és 3 angol nyelvűt), szóval a viszonylag hosszú szünet után nem dupla lemezzel lepnek meg minket Kiss Tibiék. Valahol ez ajjajjaj. Ugyanakkor a kommunikáció sejtelmes ("a 2009-es Quimby-szett első darabja"), szóval bízzunk benne, hogy érkezik még pár Ajjajjaj dalcsokor ez évben. Addig is kiabáljuk, a kicsit zoránosra vett figurát, hogy Ajjajjaj.

Hallgass bele: Ajjajjaj
Hallgass bele: Álmod ébren tart

Quimby - Ajjajjaj

Aki ismeri a B-oldalt, az tudja, hogy nem Jedlik Ányos találmányáról, nem is valamilyen ukrán focicsapatról lesz szó. Aki a 90-es években metálos volt, azt nem kerülhette ki a Dynamo fesztivál híre. Sok magyar rocktesó is kizarándokolt, autóval, stoppal, vagy a kollektív sörözést jelentő szervezett busztúrával.

A nagyszínpad ‘95-ös kínálatát pörgetném végig, ez az év volt szerintem az egyik legerősebb. Lehet kicsit nosztalgiázni, elővenni a régi lemezeket. 14 éve volt ez a fesztivál, érdekelt, hogy mi lett azóta ezekkel a bandákkal. Micsoda felhozatal!!!

Lássuk, mely zenekarok boldogították a sörtől és fűtől mosolygó rockereket:

Szombat:

Nevermore: a Seattle-i csapat 1991-ben alakult a Sanctuary romjain és azóta is él és virul. Bár az évek alatt átestek pár dolgon, a veseátültetésen át, a gitáros cserén keresztül, a koncert napján lemondott, DVD felvételnek szánt buliig.

Mental Hippie Blood: Svédek, akik még a fesztivál évében feloszlottak.

Motorpsycho: Norvégok, pszichedelikusnak mondják őket és a ‘80-as évek végén alakultak. Annyit tudok még róluk, hogy működnek. 

Madball: Akinek a mellkasában igazi hardcore szív ver, az most biztos dobbant egyet, ők a legendás New York-i vonal egyik alapvetése. Az énekes, Freddy gyerekként nem az amcsi Halász Juditot hallgatta, hanem a bátyó Roger Miret-et nézte élőben a színpad széléről, amint az egyik  stílusteremtő Agnostic Front élén akciózott. Óriási koncertbanda, erről a hazai közönség is megbizonyosodhatott már háromszor is. Volt egy kis kihagyás, amíg Freddy javítóban volt, de a lényeg az, hogy jelenleg is aktívak, sok embernek segítenek boldogság hormonokat termelni. (Interjú + New York City)

Nailbomb: Mielőtt valaki megkérdezné, ők nem aktívak, nem is voltak sokáig. Egy project volt csupán a banda, amit Max Cavalera és Alex Newport hívott életre. Egy lemezt adtak ki és egy koncertet toltak. Nem kell Nobel-díjas agynak lenni, hogy vágja az ember, hogy ez a Dynamo-s fellépés volt az a koncert, a biztonság és a rajongók kedvéért ki is adták lemezen. És kazettán. És DVD-n. Jó iparos munka. Nem tananyag a konziban, de ütős és hatásos. Így szeretjük. (Sick Life)

Fear Factory: Ha már kis ipari íz, jöjjön a hörögve, majd nagyon dallamosan énekelve brutalizáló Burton C Bell és a köré épülő riffgyár. A Dynamo-s bulin még a mexikói származású ex-homeless Dino Cazares reszelte a 7 húrost, 2002-ig, amikor is nem épp barátilag kilépett a képből és a bőgős Christian Olde Wolbers vette át a helyét, meg persze kerítettek egy új basszert. Riffelés ide vagy oda, aki már hallgatott Fear Factoryt, az nehezen tudja elfelejteni a dobos Raymond Herrera játékát. Bármelyik dobos kezeket és főleg lábakat cserélne vele, kivéve ez a fehérvári faszi. Kis szünetet tartottak, de még idénre új albumot ígérnek! (Self Bias Resistor - sajnos nem Dynamo-s, de kihagyhatatlan)

Warrior Soul: Amcsi banda, 1988-ban alakultak, a fesztivál évében ők is elfújták a gyertyát, de 2006-ban exhumálták magukat, mint banda élnek és virulnak ma is.

Grip Inc.: Szégyenszemre csak annyit tudok erről a csapatról, hogy a Slayer dobos Dave Lombardo hozta létre és hogy az énekes Gus Chambers tavaly októberben lett öngyilkos.

Dog Eat Dog: Ők ekkor értek a csúcsra, mellesleg pofátlanul fiatalon. Az énekes John Connor úgy nézett ki, mint aki kilógott a napközi kerítésén kicsit rosszalkodni. Szó szerint szörfözött a közönségen, akik a zenekarral együtt végigugrálták a koncertet. Hihetetlen, de már ötször jártak nálunk. Ügyesen pakolták a szaxofont a groovos, pattogós zenéjük alá, nálam a Play Games és az Amped albumok nagy favoritok. Egy true metalos volt évfolyamtársam azt mondta, mit szeretek rajtuk, úgy néznek ki, mint akik most jöttek a diszkóból. Bárhonna jöttek, maradjanak itt sokáig. Az eredeti felállásból már csak az énekes és a basszer van meg, szaxi már nincs, max. a turnébuszban. (Who’s the King?)

Type o Negative: Valószínű, hogy a fűn kívül más dolog nem volt, ami mosolyra késztete a Peter Steele-ék közönségét. A szomorkodást a mai napig is folytatták, többnyire okkal. (Black No 1)

Paradise Lost: Ha valaki a Type O koncertjén nem vesztette el jókedvét, annak ott volt a Paradise Lost. Azt a már-már boldogító melankóliát, amit ezek az angolok tudnak adni, itthon is többször megtapasztalhattuk. A Shedes of God-al, az Icon-al és a Draconian Times-al ‘95-re már a csúcsok csúcsán voltak, már ami a goth rockot illeti. A Metal Hammer olvasói szavazásain is taroltak, nem volt ellenük orvosság. Ha tehetek egy személyes megjegyzést, nekem a One Second volt a csúcs. Aktívak, új anyagon dolgoznak.

Vasárnap:

Eleven Pictures: Semmilyen infóm nincs róluk és már a telefonos segítségem is ellőttem. A közönség segítségét kérem.

Downset: A Los Angeles-i rap metal csapat amennyire nem lett befutott a köztudatban, annyira erős elismertségük underground szinten. Ki ne emlékezne az "Anger" alapvetésükre. A Pecsában is jártak a Dog Eat Dog-al és a Biohazard-al 95 nyarán.  Frontemberük, Rey, annak idején versenyben volt a rage against the machine megüresedett "énekesi" posztjáért. Lemezük utoljára 2004-ben jelent meg, jelenlegi aktivitásukat sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom. 

Dub War: A Wales-i banda már a múlté, de a rajongóknak nincs okuk sírásra, mert az énekes Benji létrehozta a Skindred-et, melynek mindkét eddigi albuma egy valamit is magára adó háztartás hiányozhatatlan része. Nem szeretem a stílus skatujákat, de a ragga metál rájuk tényleg találó. A Dub War 6 évig volt aktív, 1999-ben nem veszett el, de átalakult.

Trouble: A stoner-doom istenek 79 óta nyomják és ha a felállásban többet is cseréltek, mint Kemény Dénes egy edzőmeccsen, még ma is aktívak, sőt új album készülődik a boszorkánykonyhájukban. Ha valaki nem is sejtené mekkora istenei ők műfajuknak, olvassa el Új Péter Stoner Bibliáját a 2005 májusi Wan2-ban és kétsége nem marad.

Life Of Agony: A már említett Type O Negative-ot a Life Of Agony miatt hagyta ott a dobos Sal Abruscato, szerintem érdemes volt. Az olyan lemezek, mint a River Runs Red és az Ugly kitörölhetetlen nyomot hagytak sokunkban. Amilyen törpe a frontember Keith Caputo, olyan hatalmas torka van. A 90es évek legjobb dolgai között vannak. Ha már eddig mindig megemlítettem, őket eddig kétszer lehetett elkapni a fővárosban, utoljára tavaly. Volt egy 6 éves időszak, amikor Keith nem volt a bandában (az Ugly Kid Joe-s Whitfield Crane-el próbálkoztak), sőt a banda se létezett, de imáink meghallgatásra találtak, 2003-tól újra együtt vannak.

Machine Head: 1993-ben alakultak, a 95-ös Dynamo idején még "csak" a Burn My Eyes albumuk volt meg, de akkor abbahagyták volna, már ezzel is bekerültek volna a halhatatlanok közé. Számomra a Pantera mellett a "Heavy Metal"-t mint műfajt a Machine Head jelenti. A Slayer előtt játszottak Budapesten ezer éve és ha minden igaz talán idén a Hegyalja fesztiválon ők lesznek az egyik húzónév.

Biohazard: Save the best for last. A State albumot turnéztatták Európában, akkor már túl voltak egy Pecsás koncerten. Azt hiszem, akkor voltak a csúcson, csak az örök optimizmusom és a gyerekes naivságom mondatja velem, hogy talán most a reunion után is lehetnek zeneileg és más tekintetben is olyan formában, mint akkor.
Beethowen is hardcore volt. (Shades of Grey)

Jómagam sajnos egy Dynamo fesztiválon sem voltam, sőt végig kellett néznem 1999-ben, amikor a lakótársaim kis csapatban elindultak a fesztiválra, én meg munkába. Utólagos elmondásuk szerint olyan lehetett, mint Hugh Hefnernél egy szabadabb szellemű kerti parti, csak persze a szentháromság (sex, beers, rock ‘n’ roll) egy másik oltárán hódolva. Ha lenne egy DeLoreanem, asszem erre a fesztiválra és ebbe az évbe mennék vissza.

Tudtommal DVD-n csak a Nailbomb és a Dog Eat Dog koncertje jött ki, a többi bandát esetleg a Youtube-on lehet elcsípni (lásd linkek), de ha valaki tud még más ‘95-ös Dynamo koncert DVD-ről, ossza meg velünk. Addig is:

Machine Head: Old            

Hét dala: Sziámi - Világegyetemista

Album: Testből testbe

Miért pont ez? Mert szerettem. Soha nem ástam bele magam a Sziámi teljes anyagába, majdnem mindennel így vagyok, így legalább van időm párezer másikra.

Ha ezt a klipet látom, nem valószínű, hogy komolyabban foglalkozom az előadókkal, lehet, hogy éppen ezt akarták vele elérni. A Hobó hasonmás hentes/motoros arc szaxofonos (Kardos Bozi) alakja kegyetlen, a nadrágfelhúzásának mértéke pedig egyenesen szívenüt. Eközben szaxofonon olyan, mint Muck Ferenc, fuvolán meg mint Török Ádám, egyben van, amit csinál. Hasonlóan sokkolt az énekeslány látványa, aki sminkre a Chaplin filmeket idézi, míg a szöveget illusztráló rosszalló szemforgatásával leginkább a hamis papokat, vagy a tenisz játékvezetőket. Na most ő vagy Kroll Zsuzsa, vagy puskás Büfé Andrea (távoli - és névrokona Phoebe Buffet-nek), vagy az általában vokálokból jól ismert nevű Cerovszky Heni.

A kazettaborító belső oldala büszkén hirdeti a szövegíró posztot "liryes" néven (az EDDA-nak volt egy ilyen válogatásalbuma…), ami annyira jön ki jól, mint a napokban kezembe került 90-es évekbeli magyar easy listening CD belsején a "köszönjük a hangszert a Honner cégnek", ami ugye Hohner. Szerintem a következő albumhoz még több hangszert adtak, a gitárok mellé még néhány bónusz tangóharmonikát is.

Müller Péter hordozza a közös paramétert akár az imént említett Hobóval, Jim Morrisonnal, Mick Jaggerrel, Kovács Ákossal, ennek ellenére átjön a dolog, az orgánuma és az általában ugyan beteg, de óriási szövegek miatt. A kazetta belső borítóján Utóbbi felhasználásával és egy basznivaló női hanggal megérdemelne egy hátradőlős elájulós chillout feldolgozást. Lentre bemásolom a szöveget.

A fenti spontán névsorolvasáshoz hozzá tartozik még Gasner János is, aki ezen a konkrét albumon ugyan nem játszik, de évekig volt ennek a zenekarnak is oszlopos tagja. És aki múlt hét kedden reggel 54 évesen elhunyt.

Sziámi - Világegyetemista

Lesz G.I. Joe film? Mi van?! Lesz. Először azt hittem, valami komolytalankodás, de nem. Itt kérem egy - korunk legdrágább effektjeivel, számítógépes grafikájával és pár neves hollywoodi színésszel felturbózott - akciófilmről beszélünk. A trailer sokat mondjuk nem sejtet, kérdés, hogy a kobráskodásnak 2009-ben van-e létjogosultsága…

Hiszen a Hasbro legendás játéka már a 60-as évek óta hódít, de vajon mit kezd vele mostanság a nép? Sosem felejtem, tátott szájjal néztük a rajzfilmet, majd egyből kellett menni a játékboltba és egyenként vettük meg ezeket a műanyag katonákat. Fogorvosi hősiesség, matek ötös után G.I. Joe figura volt a jutalom. Úristen, hol lehetnek most?! Tuti valamelyik szekrény, doboz aljában. Emlékszem, egyszer a nagyszobában felsorakoztattam az összes Kobra és G.I. Joe figurát, fegyverrel, felszereléssel. Csodás látvány volt, igazi katonai díszbemutató. Lelki fájdalom volt, mikor a fehér ninjának letört a karja, vagy a robbantási szakértő katonának eltűnt a felszerelése és a fegyvere. (Ki vihette el a táskáját? Teljes kiszolgáltatottság, lássuk be.) De vajon mit üzen majd ez a film korunk fiataljainak? Bemennek a moziba és azt sem tudják, hogy mi ez az életérzés. Eleve sosem játszották le a rajzfilm harcjeleneteit, honnan tudnák, mit jelent menekülő Kobra katonának lenni?! Persze, popcornnal a kézben, 2 órás pillanatnyi "aszta micsoda robbanás" érzéssel sose lehet utolérni a G.I. Joe Generációt.

Eleve, úristen, miket élt még át a G. I. Joe Generáció:

• Bobó, Góliát képregények
• Kaland Játék Kockázat könyvek
• He-Man bábu
• Autós kártya (nem csak végsebességben játszás!)
• Labirintus társasjáték (MB games)

Lehet egyáltalán még kapni He-Man bábut? G.I. Joe-t valahol biztos lehet, a Hasbro honlapja nem hazudhat. Olyan ez, mint a Nógrádi ropi. Aki nem evett olyat, nem lehet neki elmagyarázni, hogy az milyen. Viszont, aki egyszer kipróbálta…

Aki pedig a "Mutassa be a G.I. Joe katonai alakulat és a Kobra ellenállás harcát" című történelem tételt húzta, ajánlom a wikipedia cikkét a felkészüléshez.

Az például megvan, hogy az egész egy G.I. Joe filmmel kezdődött?

Végül pedig ne menjünk el szó nélkül az eredeti G.I. Joe rajzfilm kezdőjelenete mellett:

Én vagyok az élő bizonyíték arra, hogy az AC/DC nem paktált le a sátánnal vagy bármely más gonosz erővel, mert ha ez így lenne, akkor nem hívott volna fel a haverom ma este 6-kor, hogy egy ismerőse barátnője beteg lett, nem tud menni AC/DC-re, van egy szabad jegy, kell-e? Kellett. Mi ez, ha nem az AC/DC és az isteni gondviselés szimbiózisa. Vagy én is velejéig romlott vagyok és az ördöggel cimborálok.

Fél nyolckor több ember volt még az Arénán kívül, mint egy Fidesz nagygyűlésen, így pont az előbanda, a The Answer elköszönését láthattam, nem tudtam meg mire adnak választ. Kérdésem mondjuk nem volt, nagyjából tudtam mi vár rám az elkövetkezendő 2 órában, azt is sejtettem, hogy élvezni fogom.

Ez gyakorlatilag az első két másodperc után eldőlt, amint az első riff meg lett pengetve és az első pergő és lábdob hang megdörrentette az Arénát. Egy igazi rock n roll show-t láthattunk, mozdonnyal, több méteres felfújható Rosieval, egészestés csöcsökkel persze. Volt harang, ágyúk, meg minden, amit előre bárki elsorol, aki kicsit is ismeri őket. Azt viszont amit ott érez az ember, azt visszaadni nem lehet, nyilván ettől működik az egész még most is.

Mert ezek az emberek nagyon öregek és nagyon csúnyák, de kivételesen szerintem nem is akarnak fiatalok, pláne szépek lenni. Ők olyanok akarnak lenni, akiktől egy arénányi ember ennyire megőrül. És megőrült. Ennyi embert koncertről kivezetni még nem láttam, mondjuk az átlag nagyon rég lehetett szomjas.

A pontos setlist-et írják meg azok, akik ebből élnek, egyébként nem volt más, mint amit játszanak ezen a turnén. Biztos akad olyan, aki hiányolt egy-két számot, mint én is pl, de ne legyünk telhetetlenek, több mint 30 év termését 120 percbe nehéz beleszorítani, pláne, ha Angus Youngba áramot vezetnek és ettől egy őrült, véget nem érő gitárszólót nyom.

Ma este mindenki, aki ott volt, vagy a mennybe, vagy a pokolba jutott. Egy ilyen este után nekem mindegy is.

Az emberiség egyik legősibb közösségi élménye a tábortűz - ebben talán még az evolucionisták és kreacionisták (és a két szemléletet minden ellentmondásukkal együtt szintetizálni próbálók, például jómagam) is egyetérthetnek. A vörösen izzó parázs, a pattogva-ropogva-sercegve égő faágak, az összetéveszthetetlen szagú füst, a kellemes meleg, a csillagok az égen, valamint a körben (figyelem: mágikus szimbólum!) ülő-guggoló-heverő emberek együttesen olyan hangulatot teremtenek, melyet leírni szinte lehetetlen, helyette inkább minél gyakoribb átélését javaslom mindenkinek.

A teljes átéléshez a jó társaság,  a megfelelő időjárás, a kulináris élmények (Sült szalonna! Hagyma! Krumpli! Alma! Hamus kenyér!) és a különböző legális és kevésbé legális tudatmódosító szerek mellett elengedhetetlen a zene. Énekelni majdnem mindenki tud vagy legalábbis szeret, a gátlások pedig könnyen oldhatóak, főleg, ha az ember fogja magát, és elvonul a civilizáció árgus szemei elől. Természetesen nem árt, ha valamilyen kísérőhangszer is társul az énekléshez: ez az esetek 99 százalékában gitár szokott lenni, bár csörgődobot, bongót, szájharmonikát, sőt tangóharmonikát is láttam már tábortűz mellett és olykor - jellemzően a hangulat tetőfokán (Götterdämmerung! - by grafitember és persze by Wagner) - azon elhamvadni is…

[nosferato mondja: "A legritkább tábortűzi hangszer talán maga a királynő, az orgona, de templomégetéseknél még ez is előfordulhatott. Maga a közösségi élmény térben és időben globális, mindenkit érint. Feltéve, hogy az első égő farönköt nem egy, hanem két ember találta meg, azt már tekinthetjük egy kis tábortűznek. És mivel beszélni nem tudtak, nyilván énekeltek! Közösségi élmény a blogolás is, gitár helyett a beágyazott videók a nótafák, ha meg valami nem tetszik, felgyújthatod a gépedet asztalostul. Tábortűz nélkül lezavarni egy iskolai tábort olyan, mint a kávé Completta nélkül. A világ legmelegebb országaiban és államaiban is tüzet gyújtanak minimum utolsó este a kis parasztgyerekeknek, ha kell, ha nem. A rettegett és egyenként is "WANTED" törvényen kívüli bandák is tűz mellett húzták meg magukat, és 20-ból egy hidegvérű gyilkos tudott szájharmonikázni. Sőt, az amerikánusok odáig fejlesztették a tábortüzezést, hogy míg mi csak a "másodikat" (főfogást) szúrjuk nyársra, ők a "meglepetést" (desszertet) is, ez a marshmallow (pehelycukor). Japánról el tudom képzelni, hogy ők a levest is."]

Háromrészesre tervezett sorozatunk első írása tehát elsősorban a gitárral kísérhető vagy akár a capella is előadható dalokkal foglalkozik, valamint megkíséreljük benne definiálni a tábortűzi sláger műfaját. A "tábortűzi" jelző nyugodtan behelyettesíthető a kirándulási, házibuli- (nem gépzene!), szerenád- és kocsmai szavakkal is, a lényeg ugyanaz: a nem kimondottan Grammy-díjra törekvő, ad hoc jellegű közösségi produkciók zenei anyagát igyekszünk minél alaposabban körüljárni.

A modorosblogon elég vitriolos hangvételű, de alapjában véve pontos tipizálása olvasható a társaságban/tábortűz mellett gitározgató emberkéknek. Mivel magam is közéjük tartozom, ráadásul minden lelkiismeretfurdalás nélkül játszom kommersznek, sőt modorosnak ítélt dalokat is a társaság örömére, megkísérlem megvédeni a mundér becsületét. A kiemelés nem véletlen, ez a szófordulat is minden bizonnyal Arany Farmermellényt ér majd a megfelelő helyen

Mint "szintén zenész" tehát elég gyakran elő szoktam fordulni tábortüzek mellett, valamint tábortűzzel nem rendelkező, de hasonlóan jó hangulatú baráti társaságok összejövetelein, legtöbbször gitárral a kezemben. Az elmúlt közel húsz év során során sikerült statisztikailag értékelhető mennyiségű dalt meghallgatnom és eljátszanom e zenei kategóriában, így most megosztom saját tízes listámat némi indokolással körítve.

Íme a Bukott Rockzenész TOP10 tábortűzi sláger EVÖR:

A változatosság kedvéért és a feszültség növelése érdekében most countdown, azaz visszaszámlálás közepette történik a slágerlista ismétlése. Az idősebbek B. Tóth Lacit is ideképzelhetik

10. Guns N’ Roses - Knockin’ On Heaven’s Door

Ez a Bob Dylan által szerzett és a mainstream média által agyonjátszott, ám ennek ellenére kitűnő dal csak azért szorult a tízes lista utolsó helyére, mert az angol szövegek bizonyos mámorszint felett és nyelvismereti szint alatt komoly nehézséget okozhatnak a dalos kedvű versenyzőknek.

9. The Beatles - Yesterday / Hey Jude

Az előző megállapítás igaz a Lennon/McCartney dalokra is, de a Hey Jude végén a percekig tartó "Ná-ná-ná-nánánánná" kórus és fölötte egy-két eksztázisba esett egyéniség "Jude, Jude, Jude, Jude babe" üvöltése felülmúlhatatlan.

8. Ákos - Keresd meg a lányt

Bevallom, a bevezető és záró latinos gitárfutamok még nehezen mennek, de a nóta lényeges részeit becsületesen végigsikálom, az úri közönség pedig elérzékenyülve nosztalgiázik.

7. Bikini - Közeli helyeken

Nagyon hálás tábortűzi nóta, rendkívül pozitív és erőteljes kórus szokott kikerekedni belőle. RIP Fehér Miki, az ő temetése óta külön jelentősége van a focirajongók számára.

6. Kormorán / Demjén Ferenc - Kell még egy szó

Búcsúzás, elválás, nemzeti érzés, vagy csak egyszerűen jó beleélni magunkat a dal hangulatába: édesmindegy. Ideális tábortűzi és szerenád-dal.

5. Republic - Szeretni valakit valamiért

Amikor a Republic még nem a saját dalkliséit hasznosította újra némi népies tuninggal, kifejezetten szerettem őket, konkrétan a rajongójuk voltam. Ebből az időszakból maradt meg a repertoáromban ez a támadhatatlanul tiszta mondanivalójú nóta. Sokan mások is így érezhetnek, ezért szinte kihagyhatatlan darab egy-egy mámoros este során.

4. Edda Művek - Hűtlen

Elárulok egy kulisszatitkot: általában ezzel  a dallal szoktam éneklésre bírni a buli elején még gátlásos társaságot. Szinte népdal-szinten ivódott bele a legújabb kori magyar lélekbe, nem lehet vele hibázni.

3. Piramis - Szállj fel magasra / Ajándék / Ha volna két életem

A Piramis lírai trilógiájának előadásánál a legfontosabb szempont a megfelelő hangnem megválasztása, különben Révész Sándor előadásmódjának reprodukálása ultrahangon való sikításba torkollhat.

2. LGT - Neked írom a dalt

Ezt a nótát a Jóisten is tábortűzi slágernek teremtette. Pont.

1. Ákos / Bonanza Banzai - Valami véget ért

Popularitását tekintve a Kárpát-medencében verhetetlen, ha az ifjú Werther ismerte volna, talán ebbe a dalba ölte volna világfájdalmát. Már jóval Ákos Andante lemeze előtt ebben a hangszerelésben játszottam ezt a dalt, már amennyiben hangszerelésnek lehet tekinteni az alapakkordok bontogatását. Lírai zene, "ákosos" szöveg, mi kell még?

HÁT AZ ULTIMATE CAMPFIRE HIT!

A dal, amely minden listán kívül és felül áll, és amely egyszerre állít emléket Kurt Cobainnek és a 90-es évek tovatűnt (esetleg megkomolyodott?) ifjúságának:

Tankcsapda - Egyszerű dal

Zseniális szöveg, amit 14 éves kor fölött szinte minden, a rockzenével kapcsolatba került magyarul tudó ember ismer. Nirvanától utánérzett zenei alap finom utalásféleképpen. Átérzés. Átlényegülés. Rock and roll. Mert a rock and roll az nem egy tánc…

Egy kis pihenő, chillout, majd térjünk vissza a valóságba!

Megvolt? Mindenki jól van?

OK, folytassuk tovább kicsit tárgyilagosabban.

Ez volt tehát személyes tábortűzi toplistám, melybe az ízlések és pofonok elmélete alapján számtalan helyen lehetne belekötni. Rengeteg személyes kedvencem maradt ki belőle, mivel összeállításánál a népszerűséget és az ebből fakadó játszási gyakoriságot tekintettem a fő szempontnak.

Most viszont megkíséreljük összeállítani a B-oldal értő közönségének TOP10 tábortűzi sláger EVÖR listáját. Arra kérünk minden hozzászólót, hogy kommentjében ossza meg velünk kedvenc dalait e műfajból! Ha lehet, mellőzzük az olyan poénokat, mint például a Sepultura "War For Territory" című méltán híres, ám tábortűzi körülmények között nehezen reprodukálható zúzásának jelölése. Továbbá "A börtön ablakába…" sem ér :)  A legtöbb jelölést kapott dalokat cikksorozatunk következő részében szavazásra bocsájtjuk.

A következő részben intejút olvashattok a Muszty-Dobay házaspárral, akik annak ellenére, hogy talán egyetlen tábortűz mellett sem gitároztak, felülmúlhatatlan hatású hazai ikonjai a gitáros-éneklős közösségi zenélésnek.