Michael Corleone tribute
2008. december 1. 08:48 | nosferato |
Esélytelen megneveznem a non plus ultra filmzenét, még csak kedvenc filmzeneszerzőm sincs. Van viszont kedvenc filmem, amiben a zseniális történetet a néző csontig hatoló érzelmeinek bevonásával elmesélő filmnek olyan hálás eszköze Nino Rota és Carmine Coppola zenéje (I. rész, II. rész, III. rész), amit 20 filmnél több nemigen mondhat el magáról.
A Coppola-féle olaszos vidám, fúvós-zenekari tarantulákat, keringőket, rövid táncocskákat, amik olyan jól jellemzik a helyeket és a kort, szinte özönvízként mossa el Nino Rota vaskos visszatérő témája, ami a trilógia mindhárom filmjében az adott epizódra jellemző motívumokkal egészül ki. Bár Mario Puzo könyvét kétszer olvastam, abban se zene, se színészhatalmasságok nem segítettek beégetni a karaktereket. Olyan ez a film számomra, mint az emberi természet alkotmánya.
Általában a kedvenc filmjeim és történeteim 30-40 évet ölelnek fel, és más korban, más szereplőkkel, más országokban, más társadalmi osztályok által, de ugyanarról szólnak. Ennél szebben azonban még senki nem szólt az emberi kapcsolatok végleteiről, a visszafordíthatatlanról, a jó és a rossz végzetről, a jó és a rossz döntésekről, a kimondott szó jelentőségéről, és a hűségről. Aki ezt a filmet nem látta, és a benne szereplő eseményeket, tanulságokat óvatosan és finoman mérlegelve nem tette magáévá, az mellettem nem húzta hosszabb ideig, és nem is fogja.
Akinek van 9 és fél perce, az nézze meg a trilógia összes részét és témáját felhasználó videoösszeállítást, tekintettel mások idejére, ide egy rövid jelenetet csatolok, ami talán a legjobban fűzi hozzá a harmadik részt az eredeti történethez:
Brucia la Luna brucia la Terra:
tüske said,
december 1, 2008 at 10:11
Épp mostanában néztük végig a filmeket, hétvégente egyet. Annyira benne van a huszadik századi Amerika…
Gluck said,
december 1, 2008 at 10:56
alapfilm. nem lehet létezni nélküle…
Interstellar Overdrive said,
december 1, 2008 at 14:46
Reggel ellenőriztem: még megvan a díszdobozos kiadványok. A lakásból nem teheti ki a lábát, nincs “mutiból” add kölcsön.
Amphiprion ocellaris said,
december 1, 2008 at 17:30
A “lakásból nem teheti ki a lábát” formula használata miatt kénytelen leszek perelni (u know plágium). Mindazonáltal van új díszdobozos kiadás. Karira azt kell kérni!
Interstellar Overdrive said,
december 1, 2008 at 17:34
:))) Kiprovokáló 3! Olyan ez, mikor egy palackba üzenetet teszel és az óceán túlvégén az kapja meg, akinek szánod!
Fém said,
december 1, 2008 at 17:42
első rész a legjobb! meg a harmadik! meg a második :))
nosferato said,
december 1, 2008 at 18:39
Annyira tudtam, hogy Amphiprion jelentkezni fog a dumájáért
Második rész a legjobb! Meg az első! Meg a harmadik! Meg az a verzió amiben az első kettő időrendben van.
Kedvenc jelenetek:
1. háztetőn menős karneválos vízválasztós
2. operaház lépcsője
3. mama temetésén ölelés
4. I. rész keresztelő
5. II. rész ajtóbecsapás
6. Carloval elbeszélgetés
7. Don Cicco levágása Szicíliában
6. I. rész vége “most az egyszer kérdezhetsz”
9. II. rész vége “együtt a család”
10. III. rész vége székről leesés
Kibaszott komplett, kerek, mindent tudok, soha egy kérdésem se volt, minden világos. Hacsak nem tök mást hatás akartak elérni az alkotók, finoman szólva tökéletes munkát végeztek.
Interstellar Overdrive said,
december 1, 2008 at 18:57
Mikor lesz IV? :)))
Bukott Rockzenész said,
december 1, 2008 at 20:20
Valaki mintha megírta volna Mario Puzo jegyzetei alapján a folytatást, illetve a Keresztapa-trilógia egy mellékszálát. Talán érdekes lehet…
Puzo mestertől ajánlom még Az utolsó keresztapa (The Last Don) című művet könyv és film alakban egyaránt, valamint az Omerta című regényt, amely a jó öreg Don Mario utolsó munkája.
Interstellar Overdrive said,
december 1, 2008 at 20:35
Szicíliai, Omerta PIPA, de a Last Dont nem lehet sehol kapni…tipp? Vaterán sem találtam korábban…
Jelentek meg Keresztapa folytatások nemrég, talán 2 könyv is, nem olvastam. Nem tudom mennyire Puzo jegyzetei alapján születtek.
Bukott Rockzenész said,
december 1, 2008 at 20:39
Én anno videotékában találtam rá a filmre (The Last Don), a könyvet pedig egy áruház polcán láttam, de sajnos sokalltam az árát, utána pedig már nem sikerült beszereznem
Mindjárt körülnézek a torrentek között, hátha sikerrel járok.
Bukott Rockzenész said,
december 1, 2008 at 20:50
Az isohunt.com-on fent van, a “the last don” keresőkifejezésre ezt adja: isohunt.com/torrents/%22the+last+don%22?iht=-1&ihp=1&ihs1=4&iho1=d
Sajnos csak angol verziót találtam francia és spanyol felirattal, de ha segíteni tudtam ezzel, akkor örülök.
Interstellar Overdrive said,
december 1, 2008 at 21:08
mindenképp, bár én könyvben keresem :))) De nagyon köszi! Vaterán leltem egy példányt! El a kezekkel mindenki
Amphiprion ocellaris said,
december 2, 2008 at 09:31
Ügyes kis kelepce.:) Keresztapa “folytatásokat” (nem annyira folytatás, inkább a hiányzó részeket tölti ki) elkezdtem olvasni, de nem az igazi.
Említsük még meg A család c. könyvet, amit még Puzo kezdett el, de (ő) már nem tudta befejezni.
nosferato said,
december 2, 2008 at 10:46
Nekem azt hiszem vagy A szicíliai vagy Az utolsó don esett ki a kezemből a kritikus 50. és 100. oldal között. Nem vagyok igazán rajongó típus, a legtöbb zenésztől elég 1 jó album, néha néhány jó szám, Mario Puzotól _nekem_ elég volt 1 jó történet, hogy tiszteljem. Így is annyi példakép van még.
Interstellar Overdrive said,
december 2, 2008 at 17:40
Megnyertem vaterán az Utolsó Dont! :)))) 1000 Ft, új és olvasatlan háhá.
Azok után, hogy még magyarul nem is láttam, hogy kapható, ez viszonylag jó hír…!
Patrik said,
december 10, 2008 at 13:14
iwiw - legrövidebb út A keresztapa Delhusa Djon között:
A keresztapa - Nino Rota / Keresztapa - Nino Rota / Romeo and Juliet - Delhusa Djon / Mint holdsugár
Na mindegy, itt van ez, ez nem a dzsonis, OST:
http://www.youtube.com/watch?v=gHIdlEiO78w
És egy feladvány, nem nehéz: Omar Shariff és az oxigén között ki tudja a legrövidebb utat?
Patrik said,
december 10, 2008 at 13:29
Még egy adalék: jó beutaló az oscar-gálára egy színésznek, ha beteget vagy jellemfejlődőset játszik. Tipikus jellemfejlődés pl Tom Cruise az Esőemberben vagy a Jerry McGuire-ben. Ehhez képest Pacino szerepe itt a negatív jellemfejlődés, zseniális, elképesztő stb. És ahogy a kettesben játszik az a plafon. Egyik barátnőm szerint De Niro a király, ugyanmárkérem! Hoffmann is csak a Kramer vs Kramerben volt hasonlóan jó. Hitvita ez persze, semmi más, de annak jó
nosferato said,
december 10, 2008 at 15:37
Ez a legrövidebb út ez olyan, mint amit én “Kevin Bacon játék” néven ismerek? Gondolom Omar Sharif valamilyen Westernből kiindulva Morriconén át mehet Vangelisig vagy mitttttudomén
Patrik said,
december 10, 2008 at 21:41
A Kevon Bacon játék csak a színészekre épül, de amúgy stimmel. Omar Shariff (játszott valaha westernben? nem hiszem) volt Doktor Zsivágó, aminek a zenéjét Maurice Jarre szerezte (http://www.youtube.com/watch?v=zDkvSKvzUBI) akinek a fia Jean-Michel Jarre, aki meg az Oxygene-n csinálta (http://www.youtube.com/watch?v=x8dqzTl0vUI) Szerintem a Delta és Juhász Árpád műsorai elképzelhetetlenek voltak Jean-Michel Jarre zene nélkül.
nosferato said,
december 10, 2008 at 22:40
Ja hogy így! Nem tudtam, hogy a Zhivago zenéje Jarre-papa. Mondjuk végignézni se bírtam. A Delta az Kid Baltan meg Tom Dissevelt, itt egy volt osztálytárs cikke róla:
etika.blog.hu/2008/04/24/delta_helyett_a_masodik_hold_dala_1957_bol
Tetszik ez a kössük össze játék filmekből kilépve. Annak idején indítottam egy ilyet az Index fórumon, olyan 8-9 éve, nem tudom, mi lett vele, amúgy az unokatesómmal játszottuk ezt a kocsiban.
Patrik said,
december 10, 2008 at 23:35
Nem a Delta főcím zenéjére gondoltam, bár az is nagyon üt, hanem az aláfestő zenékre, amikor mindenféle erre-jár-az-űrszonda, Juhász Árpádnál meg az így keletkezett a Földtől a barlangok titkáig… jellegű képsorok aláfestésére használták.