Legendák magánélete: elvonón vagyok, nem szabin

2008. október 16. 12:33 | Interstellar Overdrive |

Szeretem a zenekarokról szóló könyveket. Nem, inkább úgy fogalmazok, amelyik zenekarért élek-halok, arról mindent tudni akarok. Kiegészíti a képet, ha tudom, hogy 1-1 dal milyen körülmények közt született, ki írta, megtudom, hogy "úristen nem is ő szerezte a zenét", hanem a másik zenekari tag, érdekel hogy milyen korszakot élt meg a zenekar / zenész, mikor bizonyos albumok megjelentek. Illetve - tudom perverz - de mi volt a setlist 1971-ben az UFO klubban? A polcról levéve 3 ilyen könyvet mutatok be nektek.

Jim Hutton - Tim Wapshott: Mercury és én (1994)

Ezt a könyvet Freddie Mercury barátja írta (nem Burt Reynolds van a képen), aki az utolsó 6 évben vele élt. Jellemző, hogy amikor a könyv megjelent, anyukám azért ráfuttatott egy enyhe cenzúrát, hogy vajon mennyire forróak a lapok. Van benne egy két jelenet, de szerencsére nem valóságshow színvonalán nyerünk betekintést a magánéletükbe. A könyv ereje pont az, hogy nem a Queen-ről, vagy a Queen sikereiről szól. Közös élmények, utazások, vacsorák és persze kulisszatitkok. Koncertek és klippforgatások más szemszögből, Montserrat Caballéval történő lemezfelvétel, éjszakákon át tartó jammelés, töménytelen vásárolgatás. A koi halak, vagy japán művészet iránt érdeklődők lapozzanak a 183. oldalra.
Egy szomorú hírem viszont van: akárhányszor olvasod újra, a főhős meghal a végén…


Anthony Kiedis
- Larry Sloman: Scar Tissue - Chili a sebre (2004)

Igazi szociológiai esettanulmány, az olvasó aprólékosan megismerkedhet a különböző drogok elnevezésével és ajánlott fogyasztási módjával. Csodálatos, hogy Anthony első füvezése olyan 13 évesen megtörtént apuci konyhájában, majd ha már arra járt, akkor első szexuális élménye is megvolt apuci barátnőjével. Mondjuk apuci ("Blackie", aki B-kategóriás színész volt) olyan arcokkal bulizott, mint Keith Moon, Jimmy Page, vagy Alice Cooper. Kiemelném a háztetőről medencébe ugrálós és a mindig más zenekari tag van heroin függőségi állapotban részt.
Ja, és nem mondom meg, miért húztak zoknit a farkukra, tessék elolvasni! Blood Sugar Sex Magik!
 

Nick Mason: Pink Floyd - Inside Out - Kifordítva (2004)

A Pink Floyd dobosa által írt könyv közelharcban is használható, méreteinél fogva a WC-n ülve nehezen olvasható. Ellenben letehetetlen, nagyon olvasmányos. Belekukkanthatunk Syd Barrett elvesztésébe, Roger Waters és David Gilmour ellentéteibe, és hát a képek…Számomra könyvben a legérdekesebb részek a 70-es évek voltak. A Shine on felvétele, Pompeii amfiteátrumban való fellépés, áram több 100 kilóméterről történő odavezetés vagy a repülő malac története. Vagy a pszichedelikus fellépések a 60-as években, mikor a közönség táncolni jött a klubba, így a srácoknak menekülniük kellett. Kötelező úgy olvasni, hogy az oldalszámhoz megfelelő Pink Floyd albumot hallgatod.

Társadalomnevelő félóránkat hallottátok, irány a könyvesbolt!

Freddie Mercury - In my defence (1986)

  

8 hozzászólás »

  1. Kristóf said,

    október 16, 2008 at 22:27

    Szépen kiintettél a közönségnek (talán nekem? szhii) az In my Defenceszel… :)

  2. Interstellar Overdrive said,

    október 16, 2008 at 22:54

    Neked. Nekem. Mindenkinek.

  3. atika85 said,

    október 18, 2008 at 22:25

    Anthony könyve nekem (annak ellenére, hogy nyugodtan kijelenthetem: fan vagyok) unalmas és vontatott volt, a könyv nagyon kis része volt számomra is izgalmas (lemezek készítése, koncertek, ilyenek), minden más csak baszás meg drog, ami kis mennyiségben még talán érdekes is lenne, de folyamatosan unalmas. Persze mivel a könyv egyfajta önkúrának a része volt és Ant egész élete szinte erről szólt meg lehet érteni, de akkor is inkább szívesebben olvastam a By The Way könyvet…

  4. Interstellar Overdrive said,

    október 19, 2008 at 22:30

    Hát igen, kicsit uncsi a bedrogoztam-jól vagyok-lejöttem-visszaestem-elmentem Hawaiira pihenni ciklus folyamatos visszatérése. De szerintem nagyon olvasmányos. A By the Way könyvet nem ismerem.

  5. atika85 said,

    október 19, 2008 at 22:50

    Dave Thompson írta, nagyon jó könyv, sokkal többet foglalkozik az együttessel mint a Scar Tissue (mivel ugye nem életrajz), egyedül annyi hibája van, hogy néha túl sokat ír az aktuális zenei dolgokról, a hiphop/funk kialakulásáról, amik fél oldalban még érdekesek is lennének, de 3-4 oldalon keresztül már unalmasak.

    funkyforum.hu/konyvek

  6. Interstellar Overdrive said,

    október 20, 2008 at 00:00

    Á, köszi az infót!

  7. TomAce said,

    október 21, 2008 at 12:39

    Az észídíszís poszt kapcsán ugrott be, hogy idekívánkozhat az ausztrálokról szóló Maximum Rock and roll című könyv is, kíváló mű, strongly recommended!

  8. Interstellar Overdrive said,

    november 15, 2008 at 20:36

    Anthony gyerekkoráról és faterjáról a könyv alapján filmsorozat készül:
    comment.blog.hu/2008/11/15/szex_drog_rakenroll

    hehe.

RSS feed for comments on this post · TrackBack URL

ITT és MOST! IDE A HOZZÁSZÓLÁST!